A végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt tizenegy pénzintézetet összesen 9 és fél milliárd forint bírsággal sújtott a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
A pontosan 9 488 200 000 forint bírság azért járt, mert a bankok összehangolták stratégiájukat, vagyis kartelleztek. A végtörlesztés ideje alatt drágábban kínálták újabb hiteleiket, így próbálva minimalizálni a végtörlesztés okozta veszteséget.
A bankok részvételével tartott egyeztetéseken, ún. „retail risk” reggelik során üzleti titkokat is megosztottak egymással, többek között az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megbeszélték, emellett egyes bankok között kétoldalú egyeztetésekre is sor került.
A Gazdasági Versenyhivatal az egyes bankok esetében a 2011. évben az ingatlanfedezetű jelzálog-hitelezésből elért kamat-, jutalék- és díjbevételek összegéből indult ki. A kiszabott bírságok közötti nagyságrendi különbségek abból adódnak, hogy a pénzintézetek ezen bevételei között jelentős különbségek mutatkoznak, és az egyes bankok jogsértésben betöltött szerepe is eltérő volt.
A bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 %-ot.
Enyhítő körülmény
Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük.
A rögzitett árfolyamú végtörlesztésen 2012 februárjában zárult, annak keretében pedig mintegy 170 ezer darab devizahitel szerződést törlesztettek egyszeri befizetéssel kedvezményes áron 1354,4 milliárd forint értékben. A bankok közvetlen vesztesége 370 milliárd forint volt az állami akción, amit a bankadóból való leírhatóság 30 százalékkal mérsékelt, így összesen 260 milliárdot buktak.
