Gazdaság

Hétről hétre drágább lesz a krumpli

krumpli (krumpli)
krumpli (krumpli)

Az őrölt paprikáért is többet kell fizetni a tavalyinál. Az ok egyszerű, kevés termett mindkettőből, ezért leginkább az időjárás okolható.

Decemberre elfogy a Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet burgonyája. Márton Antal elnök szerint idén 21 hektáron, kisebb területen vetettek, mint az előző években, amikor csak nagyon olcsón tudták értékesíteni, és akkor úgy döntöttek, csökkentik a vetésterületüket. Két éve 3 forintért adták el kilóját egy biogázüzemnek, míg idén a 30 kilós zsákos kiszerelésű krumpli is kelendő, pedig 95 forintot kérnek kilójáért – írja a Tolna megyei hírportál.

Jön a 200 forintos krumpli

Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Terméktanács elnöke szerint a 30 százalékkal lecsökkentett vetésterület mellett az aszályos nyár eleji időjárás miatt az átlagosnál gyengébb is lett az idei termés. A krumpli tavasszal kétszáz forintnál is többe kerülhet a boltokban, mert a szállítási költségeknél az útdíjat, az új kamarai hozzájárulást is végül a fogyasztó fizeti meg.

1500-ért veszik, 3000-ért adják

Katasztrofális a helyzet a fűszerpaprikánál is. A termés csaknem fele kiesett az október eleji fagy miatt. A tavaszi hóesések miatt a gazdák március helyett csak áprilisban tudtak palántázni. Nyáron hiába öntöztek intenzíven, a késői ültetés miatt a paprikák egy részét tönkretette a hőség – mondta a Teol.hu-nak egy bogyiszlói őstermelő. Tolna megyében az is gondot okozott, hogy a nagyobb feldolgozók, húsüzemek a töltelékekhez nem a helyi gazdáktól veszik a fűszerpaprikát, hanem külföldről szerzik be, mert ott olcsóbb.

A vásárló még abban sem lehet biztos, hogy a piacon a termelőtől vett pirospaprika házi őrlemény. Egyes források szerint a déli határhoz közelebb élők kintről veszik meg az őrölt paprikát, mert ott 1500 forintba kerül egy kiló, amit itthon 3000-ért adnak el, és még bajlódni (felfűzni, szárítani, őrölni) sem kell vele. Kérdés viszont, hogy az valóban jó minőségű-e? A becslések szerint idén 1500 tonna paprika termett az országban, míg a hazai fogyasztás ennek közel a duplája.

Paradigmaváltás előtt a mezőgazdaság

A 21. század végére télen 15-20 százalékkal több, nyáron 10-30 százalékkal kevesebb csapadék hullhat. Ez akár visszafordíthatatlan hatásokkal járhat az élővilágra. Számos faj kihal, viszont új károkozók jelennek meg. Egyebek közt ezeket tartalmazza a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia tervezete. A hamarosan a kormány elé kerülő szakpolitikai vitaanyag riasztó képet vázol. Bencsik János, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője a Hír24-nek azt mondta, hogy a mezőgazdaság is paradigmaváltás előtt áll.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik