Megtartotta trónra lépése utáni első beszédét VIII. Haakon norvég király, miután a héten elhunyt apja, V. Harald, akitől meleg szavakkal búcsúzott a tévében sugárzott nyilatkozatban. A norvég királyi palotából közvetített beszédben az apja képével, egy csokor fehér rózsával és két gyertyával díszített íróasztal mögött ülő Haakon azt mondta:
Köszönöm, hogy ilyen jó apa voltál.
A 89 éves Harald, akit 35 éves uralkodása alatt modernistaként és a „nép királyaként” tartottak számon, péntek reggel hunyt el kórházban, ahol egy ritka vérképzőrendszeri betegség miatt kezelték.
Az 53 éves Haakon arról beszélt, Harald jó apja volt neki és nővérének, Márta Lujza hercegnőnek, „melegszívű és vicces nagyapja” hat unokájának, és „szerető és gondoskodó férje” özvegyének, Szonja királynénak. Az új király láthatóan a könnyeivel küzdött, mikor megjegyezte, hogy szombaton lett volna szülei 58. házassági évfordulója.
Harald „természetes tekintélyével” tartotta össze a családot, még ha ennek talán nem is volt tudatában – emlékezett rá vissza a fia, aki szerint apja „mindig hű maradt” „az értékeihez és elköteleződéseihez”.
Folyamatosan emlékeztetett minket a családban arra, hogy mindannyiunknak a maga útját kell járnia. Meg kell találnunk a saját stílusunkat. Önmagunknak kell lennünk
– mondta Haakon, aki arról is beszélt, hogy „erőteljes és megható élmény” volt látni, ahogy több ezer norvég gyűlt össze az oslói királyi palota előtt „virágokkal, tiszteletadással és gyertyákkal”.
Gyászolunk, ugyanakkor vigaszt és erőt ad, hogy oly sokan gyászolnak velünk együtt.
A palota előtt megjelent gyászolók közt Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök is, aki azt mondta, hogy az ország „egyesül a gyászban és a hálában”, és egyben üdvözölte az új királyt.
Norvégiában a pénteki halálhír után országos gyászt hirdettek, Harald temetésének időpontját egyelőre még nem tűzték ki.
Haakon kedden tesz hűségesküt a parlamentben, majd később feleségével, Mette-Marit királynével együtt részt vesz egy felszentelési szertartáson, a koronázás lecsupaszított változatán, amelyet Norvégiában már nem tartanak.
Most rajtam a sor
– mondta Haakon, aki hozzátette, „nagy feladat” vár rá, célja, hogy „jelen és figyelmes” legyen. A nemzeti egységet hangsúlyozta, illetve, hogy a királyi család hisz egy „jogon és igazságosságon alapuló társadalomban, ahol mindenki egyenértékű”.
Családi botrányok
Nehéz időszakban válik az ország uralkodójává Haakon, az utóbbi időben több, a király családhoz köthető botrány is megrázta Norvégiát.
Felesége, Mette-Marit komoly bírálatok kereszttüzébe került, amikor kiderült, hogy barátságot ápolt a szexuális bűnöző Jeffrey Epsteinnel, amiért később nyilvánosan bocsánatot kért. Aztán tüdőátültetésen esett át, miután 2018 óta tüdőfibrózisban szenvedett. Az orvosok az állapotát jövő évig nem nyilvánítják stabilnak, ami azt jelenti, hogy a férjének egyensúlyt kell teremtenie az új hivatalos kötelezettségei és a felesége ápolása között.
Mette-Marit korábbi kapcsolatából született fiát, Marius Borg Høibyt júniusban nemi erőszakért és egyéb bűncselekményekért ítélték el, négy év börtönbüntetést szabtak ki rá. A döntés ellen fellebbezett.
Høiby nem tagja a királyi családnak, de négyéves kora óta velük nevelkedett, amikor Haakon feleségül vette az édesanyját.
Haakon nővére, Márta Lujza szintén botrányt váltott ki, amikor 2024-ben hozzáment egy önjelölt amerikai sámánhoz. Üzleti tevékenységük végül ahhoz vezetett, hogy a nő visszalépett a királyi kötelezettségeitől.
Anélkül, hogy közvetlenül utalt volna ezekre a botrányokra, Haakon beszédében így fogalmazott: „Családunk megtapasztalta annak fontosságát, hogy összefogjunk, és a nehéz időkben is szilárdak maradjunk mind önmagunk, mind egymás számára.”
Elmondta, hogy Mette-Marittal és a 22 éves Ingrid Alexandra koronahercegnővel együtt „mindig arra törekszenek majd, hogy megértsék a különböző emberek élethelyzetét”. Hozzátette: „Senki sem tudja ebben az országban, mivel kell majd közösen szembenéznünk, de azt tudjuk, hogy kiállunk egymás mellett a jó és a nehéz napokon egyaránt.”
Csökkenő szimpátia
Bár Harald a haláláig népszerű maradt, az Aftenposten számára az év elején készített felmérés alapján a monarchia támogatottsága a 2024-es 72-ről 54 százalékra csökkent.
A norvég királyi szakértők ugyanakkor azt nyilatkozták a BBC-nek, hogy az új királyt – bár a családját övező zűrzavar miatt kérdésekkel kell szembenéznie – tisztelik, szorgalmasnak tartják, és úgy vélik, a kihívások ellenére képes lesz továbblépni.
