A diákok legfontosabb pénzforrása a zsebpénz, az ajándékba kapott pénz és a munkából származó bevétel. Ezekből a forrásokból közel évi 32 milliárd forint összeggel gazdálkodik az általános iskolás korosztály, derül ki a TakarékPont hálózat kutatásaiból, valamint Marián Béla szociológus elemzéséből.
Azonban míg ennek az összegnek az elköltésére leginkább a szülői támogatás van hatással, a kutatásból az is kiderült, hogy a szülők többsége maga is segítségre szorul abban, hogyan tudják a legtudatosabban segíteni gyermekeik pénzügyi szocializációját.
Fontos a jó szülői példa
Egy 2008-as felmérés kimutatta, hogy a 8-14 évesek havonta átlagosan 3300 forintot kapnak. Hasonlóan a zsebpénzből gazdálkodók arányához, nőtt azok száma is, akik a házimunkáért pénzt kapnak, valamint egyre többen vállalnak serdülőkorukban munkát. Így biztosan állítható, hogy ma Magyarországon a 8-14 éves korcsoport egészét tekintve havi 4000 forint körüli átlagzsebpénzt kapnak a gyerekek, amiből kb. havi 1-2 ezer forintot tudnak és akarnak megtakarítani, vezeti le a szociológus.
Sulibüfé Beregszászon
Fotó: MTI / Balázs Attila
A kutató elemzéséből az is kiderül, hogy a szülői viselkedésminta valamint a támogatás – például a kiadások és bevételek nyilvántartásának vezetésére nevelés, a megtakarításra való ösztönzés – befolyással van a fiatalok gazdasági orientációjára. Azok a fiatalok, akik kapnak ilyen jellegű támogatást a szüleiktől, jobban kontrollálják kiadásaikat, inkább preferálják a gyűjtögetést a pénzköltéssel szemben, jövőorientáltak, tudatosabbak és több a megtakarításuk.
Az általános iskolások pénzköltési szokásait befolyásolja, hogy a szülők, nagyszülők nem csak adják a zsebpénzt, hanem sok esetben kontrolálják is annak felhasználását. A kutatások azt bizonyítják, hogy ennek az ellenőrző szerepnek nagyobb súlya van a pénzügyi szocializációban, mint magának a zsebpénznek.
A bank kutatásai is igazolják, hogy a fiatalok gazdasági tapasztalatainak kialakulásában a szülők zsebpénzről alkotott elképzelése fontos szerepet játszik, és ezen elvek alkalmazása a nevelési gyakorlatban szorosan összefügg a gyerekek pénzköltési szokásaival. Éppen ezért fontos, hogy milyen mintát adnak a felnőttek a gyerekek számára” – mondta a bank ügyvezető igazgatója, Brezina Szabolcs.
A felnőtteknek is lenne mit tanulniuk
Mi magyarok sokszor hozunk rossz pénzügyi döntéseket, amelynek nemcsak mi látjuk kárát, hanem a gazdaság egészére is kedvezőtlen hatást gyakorol, hogy a hazai pénzügyi kultúra elmarad a fejlett országokétól. Túlságosan sok készpénzt használunk, túl kevés a rendszeresen megtakarító háztartás, és a megtakarítók távolról sem optimálisan választanak a pénzpiaci lehetőségek közül – fűzte hozzá a szociológus.
Az elmúlt 10 év adatait nézve a magyar háztartások bruttó megtakarítási rátája 10 százalék körüli szinten mozgott. A legalacsonyabb érték 8,1 százalék, míg a legmagasabb 12,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a háztartások rendelkezésére álló éves jövedelmük mindössze tizedét fordíthatják gyarapodásra és megtakarításokra a fogyasztási kiadások után. Ám ennek az összegnek csak a töredékéből lesz valamilyen pénzintézeti megtakarítás.
Így takarékoskodnak a fiatalok
A mai fiatalok és gyerekek megtakarítási motivációi élethelyzetenként és korosztályonként változóak.
A serdülőkorúak és az egyetemisták a takarékoskodást alapvető eszköznek tartják ahhoz, hogy megvalósíthassák céljaikat. A TakarékPont saját kutatásaiból kiderült, hogy a 14-30 év közötti korosztály 84 százalékának van megtakarítása, miután rendszeresen félretesz jövedelméből valamekkora összeget. Továbbá egy-egy jól meghatározott cél érdekében kétharmaduk akár fél évig vagy annál tovább is hajlandó lenne gyűjtögetni. Megtakarítási célok között említették a képzési kiadásokat, a nyelvvizsgaköltségeket és a jogosítvány megszerzését.
A gyerekek és a fiatalok elsősorban közvetlen fogyasztási célok érdekében hajlandóak takarékoskodni, például valamilyen értékesebb műszaki cikk megvásárlása érdekében vagy egy utazásra, nyaralásra, esetleg fesztiválozásra.
A kiskamaszok bankkártyát szeretnének
A 8-10 évesek többsége már rendszeresen kap zsebpénzt, rájuk lehet a legnagyobb hatással bármilyen pénzügyi edukáció. Ráadásul az ő szüleik igénylik a legtöbb segítséget gyerekeik pénzügyi szocializációjához. A 10-14 éves kiskamaszok többségének pénzügyekkel kapcsolatos érdeklődése a felnőtt világ felé fordul. Ők már bankkártyát és saját számlát szeretnének, amit sok esetben meg is kapnak a szüleiktől – összegezte megállapításait Marián Béla szociológus.
