A lap egy esetet említ, amikor valaki egy revizornak értékesített egy 7990 forintos árut. Az eladásból persze ellenőrzés lett, és az adóellenőr elsőfokú (még nem jogerős) határozatban azt állapította meg, hogy az eladó üzletszerűen értékesített a Vaterán, ezért adószámot kellett volna kiváltania. Ennek hiányában 80 ezer forint mulasztási bírsággal sújtották.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az internetes kereskedelem felfutásával elkezdte ellenőrizni azokat is, akik a Vaterához hasonló felületeket használnak portékáik eladására. Az adóhivatal állítása szerint Budapesten és Pest megyében kétszer akkora az online értékesítők visszaélési aránya, mint a többi értékesítési forma esetében, ahol általában 30-33 százalékban hibáznak az eladók.
Bár a NAV a Hír TV híradójának cáfolta, hogy az egyszerű eladókra is rászállnának, mondván, csak a nagy tételben, üzletszerűen eladók számíthatnak ellenőrzésre, az Origo által említett eset másról árulkodik.
Az adóhatóság az üzletszerűen értékesítőktől eddig azt is elvárta, hogy ha már gazdasági tevékenységet végeznek, adjanak számlát a vevőknek 600 ezer forint felett. A Kúria viszont arról döntött, hogy ez a határ nem 600 ezer, hanem 6 millió forint, így a kettő közötti sávban csak annak kell számlát adnia, aki kivált egy adószámot (például vállalkozást alapít), és nem kér áfamentességet. „Számlát csak az adhat, akinek van adószáma. Akinek nincs, de a NAV kívánalmának megfelelően mégis adna számlát, az okirathamisítást követne el” – magyarázta az Origónak Angyal József adószakértő.