Szombaton a józsefvárosi Horváth Mihály téren művészek és lakók tartanak vidám és programdús egésznapos demonstrációt a nyitott kerületért.
Különös apropóval bír ez a VIII. kerületben, ahol két évvel ezelőtt elsőként indult be a „közrendvédelmi akció”, amely gyakorlatilag a hajléktalanok utcán élése ellen irányult. Az intézkedésekre 15 millió forintot csoportosítottak át, amelyből többek között szabálysértési irodát nyitottak, ahová a rendőrök és közterület-fenntartók napi 24 órában vihették be a hajléktalanokat.
Kerületen kívül
Kocsis Máté nyolcadik kerületi polgármester lelkesedése komoly hátszéllel bírt. A Fővárosi Önkormányzat először 2010-ben Tarlós István javaslatára hozott olyan rendeletet, amely szabálysértéssé nyilvánította a közterületi hajléktalanságot.
Következő lépésként egy 2011. novemberi törvény már elzárásra és 50 ezer forintig terjedő bírsággal büntette, ha valaki ismételten megszegte az „életvitelszerűen közterületen tartózkodást” tiltó önkormányzati rendeleteket. Mindezt 2011 decemberében országosan kiterjesztették.
Fotó: Neményi Márton
Minderről azonban egy évvel később az Alkotmánybíróság kijelentette, hogy alkotmányellenes. A büntetés jogtalan, mivel „a közterületen élés önmagában mások jogát nem sérti, kárt nem okoz, a közrendet nem veszélyezteti”.
Hogy a görbe ismét egyenes legyen, a negyedik alkotmánymódosítással 2013 márciusában a kormány az alkotmányba is beiktatta a hajlétkalanság tilalmát.
Visz is, hoz is
A TASZ közérdekű adatigénylésének köszönhetően ma már tudjuk, hogy 2012. április 15 és november 21. között összesen 220 ember ellen indult eljárás életvitelszerű közterületen lakásért. Több mint 1500 esetben, összesen 40 millió forint értékben bírságoltak.
Ez a szám akár szép kis extrabevételt jelenthetne az önkormányzatnak, ám a probléma jellegéből adódóan mégis nehéz látni ennek a hasznát: az utcára kényszerült emberek képtelen kifizetni a bírságot, így más választásuk nem lévén, inkább fogdában töltik le az ezért járó maximum 10 napot.
Ugyanakkor a bntetés-végrehajtás adatai szerint egy rab napi ellátása hozzávetőlegesen 2500 forintba kerül. Ha ehhez a közvetett költségeket, mint például a rabszállító kocsi üzemanyagának díját, vagy bizonyos felújítási költségeket is hozzászámolunk, 8000 forint körül járunk.
Mégis inkább szociális
Ezzel szemben egy hajléktalan elszállásolása egy hajléktalanszállón – ami kétségkívül humánusabb eljárás, mint a fogda – körülbelül 1250 forintba kerül. Természetesen ehhez jönnek közvetett költségek, azonban még fontosabb, hogy szabad hely sincs. A budapesti mintegy 5500 férőhelyen a Máltai Szeretetszolgálat szerint gyakorlatilag folyamatosan kihasználtság.
Az Új Széchenyi Terv keretén belül év elején 917 millió forintra pályázhattak a hajléktalanok lakhatásával, egyéni fejlesztésével foglalkozó szervezetek. A pályázatok sikerességéről egyelőre nincs adatunk.
