Ahogy az érdi faiskola hatos táblájának határában álldogálunk, és nézzük a háromszögletű szedőlétrákon zöld vödröket lóbáló asszonyokat, rögtön látni a magyar cseresznye- és meggynemesítés évtizedek alatt felhalmozott gazdagságát: itt mindössze 600 fa áll, de négy fánként egy-egy újabb fajta van elültetve, tehát csak itt 250 fajta cseresznyét láthatunk.
Valahol van itt négy fa a helyi nemesítésű Ritából is, amely a világ legkorábban érő cseresznyefajtája. Egy héttel korábban érik a koraiság nemzetközi benchmarkjának számító Bigerreau Burlat-nál is, mert már május 20-tól szedhető. Ám még a Ritára is ráver öt napot az egyelőre csak IV-6/240 kódnevet viselő, szintén helyi nemesítésű fajta.
De van itt Sándor, Tünde, Carmen, Petrus, Anita, Margit, Vera, Paulus, Annus, Aida, Szomolyai fekete, Solymási gömbölyű, Van, Linda, Kordia, Kavics, Stella, Katalin, Botond és Alex is – és akkor még az egyéb fajtákat és a meggyeket nem is említettük. Május 20-tól július 20-ig folyamatosan érnek be a különböző fajták.
A piros világhír
A magyar cseresznye- és meggyfajta gazdagságának csodájára járnak a világ minden tájáról. Ausztráliától Dél-Afrikán és Európa sok országán át az USA-ig az érdi kutatóintézet faiskolájából származó fákat ültettek el.
A chilei cseresznyenemesítési programot – lényegében úgy, ahogy van – Apostol Jánosra, az 1950-ben alapított, állami Érdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht. kutatójára bízták rá, főként a magyar fajtákra alapozva.
Az intézetnek 10 szabadalmaztatott cseresznye- és egy meggyfajtája van. A magyar meggyek beltartalmi összetevőire alapozott kozmetikai készítményekre 17 szabadalmat jelentettek be az USA-ban.
Fotó: MTI / Komka Péter
Olyan híres a magyar meggy, hogy a német feldolgozók a német termés után a legszívesebben ezt veszik, s a Németországban eladott évi 100 millió meggykonzervből körülbelül 55 millióban ízes magyar meggy található.
A meggy szülőhazája
A magyar gyümölcsök jó híre egyébként teljesen indokolt. Ugyanis egyszerűen finomak (szakmai nyelven szólva: nagy a beltartalmi értékük). Finomabbak, mint sok, évtizedek óta csak csinosságra és eltarthatóságra válogatott nyugati fajta. Ez Apostol János szerint azonban csak részben (bár kétségtelenül nagy részben) a fajta kérdése, szerepet játszik ebben a sajátos Kárpát-medencei „terroir”, a talaj és a klíma jellegzetességei. Ez a terület ugyanis a másodlagos géncentruma a meggynek, amelynek termesztett fajai alapvetően a Kaukázus és az Adria közti régióban lettek kinemesítve.
Egyszóval Magyarországon kiválóak a fajták, csodálatos adottságú a terület, s nagyon hozzáértők a szakemberek, ám itt véget is ér a dicshimnusz. Ugyanis ezt a sok adottságot mégsem tudjuk jól pénzre fordítani. A nagy biznisz egyébként a meggyben van, nem a cseresznyében: az utóbbit kézzel kell szedetni, ami drága, és igazából csak frissen finom, míg a meggy tartósítva is, és lehet géppel is szedni. Magyarországon az utóbbi hét évben 60-80 ezer tonna meggyet és 7-11 ezer tonna cseresznyét termesztettek. Érzékelhetően nő a termelés, mégis baj van a kasszánál. Miért? Mint látni fogják, azért, amiért a gazdaság más területein is baj van.
1. Nincs beruházás
Ha a magyar meggy termesztésének gazdasági adottságairól van szó, akkor sorra kerülnek elő a problémák. Nálunk átlagosan 5 tonna meggyet tudnak a gazdák megtermeszteni egy hektár földön, miközben elemzők számításai szerint 10-15 tonnánál kezdődne a beruházásra képes nyereséget termelő üzem.
 |
| Az érdi meggyfajták – kattintson a teljes méretért! |
Miért nem terem többet a magyar meggyfa? Nos, a fák egy része öreg, a másik részénél pedig nem tud a gazda elég hatékonyan védekezni a károk ellen. A jég, a fagy, az aszály, a kukacodást okozó cseresznyelégy és a gombás megbetegedések ellen is lehetne tenni, ha lenne pénz beruházásokra.
2. Feketegazdaság
Ám a gazdák pénzínsége sokszor akkora, hogy inkább odaadják a feketén felvásárolóknak a gyümölcsöt, csak mert azok hamarabb fizetnek és egyszerűbb velük tárgyalni. Hisz csak annyit mondanak: „Ott a fád, ott a kamionom, rakd fel az árut és holnap nálad van a pénz.” Ám mint erre Szabó József, a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács (Fruitveb) szakembere is felhívta a figyelmet a kutatóintézetben zajló konferencián, ez gyorsan visszaüt, mivel alacsonyan tartja az árakat.
3. Lassan eszmélünk
Még mindig hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a világ megáll az ország határánál, de nem.
A lengyelek mindig is nagyobb meggytermesztők voltak, mint mi, s ma is körülbelül kétszer annyi meggyet termesztenek: 160 ezer tonnát egy évben. Csakhogy emellett ők 2003-ban ütemet váltottak. A sok kis lengyel meggytermesztő átállt a minőségi termelésre, s szép fokozatosan kivágták az összes olyan ültetvényt, amely 10 tonna alatti termést adott.
Eközben Magyarországon az ültetvények kevesebb mint harmadára lehet a Fruitveb összesítése szerint azt mondani, hogy jó állapotban van, s még pár év múlva is abban lesz.
4. Technológiahiány
A lengyelek beruháztak a feldolgozóipari kapacitásokba is, s így ma azt tudják ígérni vevőiknek: legfeljebb 10 kilogrammonként lesz a magozott meggyben mag. A magyar feldolgozóüzemeknek nem ilyen jó a technológiájuk: 4 kilónként is lehet mag. Ez azt jelenti, hogy például a fagyasztott meggy piacán ma is a lengyel meggy az egyeduralkodó.
Ráadásul a friss meggy exportpiacain – például a magyar termesztőknek is fontos orosz cégeknél – is lendületesen törnek előre.
