A kamatvágásra nem reagált a forint, az árfolyam a bejelentést követően is idei árfolyamcsúcsa közelében ingadozik. Az eurót 286, a svájci frankot 228,20, a dollárt 221,15, a japán jent 2,1670 forinton jegyezték. Kedden kora reggel az eurót 289,22 forinton, a svájci frankot 232,03 forinton, a dollárt 223,88 forinton, a japán jent pedig 2,1955 forinton jegyezték.
A monetáris tanács egymást követően immár tizedszer döntött 25 bázispontos kamatcsökkentésről. A mostani döntéssel fenntartott kamatcsökkentési ciklust tavaly augusztusban, 7 százalékos szint mellett kezdte el a testület. A 25 bázispontos májusi kamatcsökkentés lehetőségére utalt több jegybanki döntéshozó is az elmúlt hónapban.
Matolcsy György MNB-elnök május 16-án egy miskolci konferencián jelezte: a monetáris tanács az inflációs pálya és más folyamatok alapján további lehetőséget láthat az alapkamat csökkentésére. Ugyanott Balog Ádám alelnök arról beszélt újságíróknak, hogy az áprilisi inflációs számok nem különböznek az eddigiektől annyival, hogy az lényegesen befolyásolná a monetáris tanács általános hozzáállását a kamatpályához. Május 17-én Matolcsy György egy másik rendezvényen amellett érvelt, hogy a kamatcsökkentések fokozatossága, kiszámíthatósága és folyamatossága bevált, jó stratégia.
Ezt várták az elemzők
A londoni elemzők – a Goldman Sachs, JP Morgan, UBS, Morgan Stanley, Capital Economics, Bank of America–Merrill Lynch, Barclays, 4cast szakértői – előzőleg kivétel nélkül az alapkamat 0,25 százalékpontos csökkentését jósolták. Arról, hogy milyen kamatszinten áll meg a magyar jegybank monetáris enyhítési ciklusa, széles sávban mozognak a prognózisok: a londoni előrejelzési sáv jelenleg 3,25 százaléktól 4,00 százalékig terjed, bár a többségi vélemény most már az, hogy az MNB irányadó kamata 4,00 százalék alá csökken az idén.
A 3,25 százalékos MNB-kamatmélypontot valószínűsítő előrejelzést a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai adták. Ők kiemelték, a középtávú magyarországi inflációs kilátás megfelel az MNB 3 százalékos éves inflációs céljának, és ehhez járul az is, hogy a piaci hangulat változatlanul nagyon kedvező a magyar befektetési eszközök szempontjából. A cég szakértői 2013 egészére 2,2 százalékos, 2014-re 2,8 százalékos átlagos inflációt várnak.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport közgazdászai szerint igaz, hogy a dezinflációs folyamatot a bázishatások mellett jelentős részben a közműdíjak hatósági árcsökkentése vezérli, de rövid távon nem látszanak olyan tényezők, amelyek az inflációs nyomás kiújulását okozhatnák. A GS szakértői szerint – ellentmondásosnak tűnően – a vártnál jobb gazdasági növekedési kilátások is bővíthetik a további monetáris enyhítés mozgásterét. A jobb növekedési környezet ugyanis csökkenti a költségvetési kockázatokat, és erőteljesebb növekedés esetén a gazdaság is jobban elviseli a gyengébb forintot, ami mérsékli a további jegybanki kamatcsökkentés kockázatait.
A 4cast nevű londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég szakértőinek prognózisa szerint úgy tűnik, hogy a monetáris tanács stratégiája az alapkamat csökkentése egészen addig, amíg a piaci kondíciók alapján lehetséges. A 4cast elemzőinek véleménye szerint ez 3,75 százalékos, „esetleg ennél is alacsonyabb” MNB-kamatmélypontot jelent. A ház szakértői szerint inflációs szempontból a monetáris tanács „kényelmes helyzetben” van, mivel az eddigi és a várható további közműdíj-csökkentések nyomán a teljes kosárra számolt infláció valószínűleg hosszabb időszakon át a jegybanki célszint alatt marad, és ennek átszűrődő hatása lesz a maginflációra is.
