Kezdeném a jó hírrel: továbbra is valamelyest nőnek a nettó bérek a magyar gazdaságban. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint január-februárban 4 százalékkal keresett többet átlagosan minden ember, mint tavaly ilyenkor. Ezzel – közfoglalkoztatottak nélkül – 146 ezer forint lett a havi nettó átlagbér. Ekkora reálbérnövekedésre már jó ideje alig volt példa: tavaly az év során összesen 2 százalékkal nőttek a reálbérek.
Különösen megnyugtató, hogy ezt csak részben bánja az adófizetők pénze: a versenyszférában is 4 százalékkal kerül több pénz az emberek zsebébe. Ez részben az adóváltozások miatt volt, ugyanis a bruttó béreik „csak” 2 százalékkal nőttek.
| A legjobban fizető szektorok – átlagfizetések |
|
Pénzügyi, biztosítási tevékenység: 293 ezer forint Információ és kommunikáció: 276 ezer forint Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás: 231 ezer forint Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység: 198 ezer forint Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás: 167 ezer forint |
Sajnos vannak rosszabb hírek is. A bérnövekedés részben az elbocsátások folytatásával függ össze: 2,57 millió ember volt a versenyszférabeli vagy közszférabeli állásban, ami 1,8 százalékos csökkenés tavaly ilyenkorhoz képest. Januárhoz képest februárban 7 ezer embert küldtek el.
Kihúzták a dugót az egészségügyben
A legnagyobb létszámcsökkenés az egészségügyben volt: 5300 emberrel kevesebb dolgozott a szektorban februárban, mint januárban. (Tavaly februárhoz képest 5,3 százalék volt a veszteség, tehát körülbelül 11 ezer fő.) Ehhez képest a gigantikus – 322 ezer fős – létszámú kereskedelem 4 ezer fős havi leépítése smafu.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Persze szerencsére azért egész jelentős felvétel is volt pár szektorban. És amilyen igazságtalanul – de logikusan – működik a piac, persze a legnagyobb felvétel pont azokban az ágazatokban volt, ahol a bérek magasak. Nem kizárólag azért: a logisztika, az építőipar és az oktatás azért nem kimondottan a legjobban fizetett munkák: az oktatásban 130 ezer forint az átlagos fizu, az építőiparban 112 ezer, a logisztikában pedig 136 ezer.
Indult pár építkezés
Vegyük észre, mert fontos, hogy volt egy kis felvétel az építőiparban. Nem sok ember, de mivel ez az ágazat a feketefoglalkoztatásról híres, ezért elképzelhető, hogy ennél valójában több ember kapott munkát. Az építőipar azért különösen fontos, mert ez a belföldi fogyasztásnak talán a legjelentősebb indikátora: ha az emberek építkezni kezdenek, akkor hajlandók beruházni a vészidőkre való tartalékolás helyett.
(Az alapkamatvágással például ezen keresztül lehet stimulálni a növekedést: ha elég alacsony a pénz, amit kapok a pénzemért, akkor inkább elköltöm, mert azzal járok jobban.)
| A legtöbb embert felvevő szektorok (februárban januárhoz képest) |
|
Információ és kommunikáció: 3300 fő Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás: 1700 fő Logisztika, szállítás, raktározás: 600 fő Építőipar: 500 fő Oktatás: 100 fő |
A köz munkásai
A közszférában összességében továbbra is zajlik a leépítés: februárban 679 ezer ember dolgozott a közszférában (ebből 30 ezer közmunkás), azaz háromezer fővel kevesebb, mint januárban. Az átlagos nettó keresetük 107 ezer forint volt, valamivel kevesebb, mint tavaly januárban.
