Összesen 121 milliárd forintos visszaélést lepleztek le; a legnagyobb halak az áfacsalók voltak. A pénzügyi nyomozók a tetemes summa nagyjából negyedét, 28 milliárd forintot visszaszereztek a kétes esetek szereplőitől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának pénzügyi nyomozói nagyjából 14 ezer büntetőeljárást kezdeményeztek, az esetek együttesen 121 milliárd forintról szóltak. Egy-egy hónapra tehát átlagosan tízmilliárd forint értékű gyanús ügy jutott.
A NAV bűnügyi elnökhelyettese a lapnak azt mondta: tavaly is a közterhekkel és a támogatásokkal trükközők próbálták a legnagyobb összeget zsebre tenni: a hatóság megközelítőleg 3500 eljárást indított költségvetési csalás miatt, az ügyek nem kevesebb, mint 95 milliárd forint sorsát igyekeztek tisztázni. A legnagyobb horderejű esetek – ahogy korábban, úgy tavaly is – a forgalmi adó szabályainak megsértéséről szóltak. Áfacsalás gyanúja nagyjából 1500 alkalommal vetődött fel, ezekben az ügyekben több mint hatvanmilliárd forint után kutattak a pénzügyi nyomozók – közölte Sors László.
Az adócsalási módszerekről az elnökhelyettes azt mondta: tavaly is sokszor bukkantak fiktív számlákra, az érintett vállalkozások hamis papírokkal kísérelték meg csökkenteni fizetendő adójukat. Egyes esetekben számlagyárakból származtak az illegális dokumentumok, de volt példa arra is, hogy valaki saját maga állította elő a valótlan tartalmú iratot. Az áfacsalás miatt indított más büntetőeljárásokban az uniós szabályok megsértésére derült fény. Sors László szerint tavaly számosan próbálkoztak egyes termékek, termények utaztatásával.
Viszonyításként az előző mérleg
2011-ben 356 milliárd forint áfahiányt állapított meg az adóhatóság, emellett a pénzügyi nyomozók további 110 milliárd forintnyi adócsalást is felderítettek. Ez akkor több volt, mint a bevallott forgalmi adó 10 százaléka – mondta korábban a bűnügyi elnökhelyettes, aki reálisnak nevezte azt a becslést, hogy az egyes élelmiszertermékekkel kapcsolatos adócsalás mértéke eléri az évi egymilliárd eurót Magyarországon.
Az összes áfacsalás Sors László 2012-es számításai szerint ennél nagyobb is lehetett. Az uniós csatlakozás után vált gyakorivá, hogy a külföldről behozott termékeket a csalásra szerveződött cégek értékesítik a magyarországi kereskedőknek, de nem fizetik be a forgalmi adót a költségvetésbe. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések az EU minden országában gyakoriak, de arányuk a nemzetgazdaságok méretéhez képest általában nem akkorák, mint Magyarországon. A többi országhoz képest magasabb, 27 százalékos áfakulcs miatt a szabályokkal visszaélő hazai és külföldi bűnszervezetek vállalják a kockázatot – mondta akkor az elnökhelyettes.
Magyarországon az adóval kapcsolatos bűncselekmények többsége áfacsalás. Ezek nemcsak hogy károsítják a költségvetést, hanem azért is veszélyesek, mert így a tisztességes gazdálkodók kiszorulnak a piacról. Az adóhatóságnak mindenképpen gyanús, amikor áruházláncok nagyon olcsón, nyilvánvalóan előállítási költség alatti áron kínálnak külföldről behozott termékeket, ilyen esetekben rendszeresek az adóellenőrzések.
