2011-ben és 2012-ben 225 millió uncia aranyat fedeztek fel, ami a két év 1620,25 dolláros átlagárfolyamával számolva közel 365 milliárd dollárnak felel meg. Ezt az aranybefektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. az IntierraRMG adatszolgáltató cég legfrissebb tanulmányára hivatkozva tudatta. Az aranykitermelés a 400 millió unciás feltárást hozó 2003–2004 óta – az IntierraRMG kétéves periódusokban számol – csökken, az utóbbi két évben felhalmozott készlet mégis több mint a dupláját éri, az arany időközben bekövetkezett, négyszeres drágulása miatt. Az egy évtizede tartó romló tendencia az utóbbi négy évben felgyorsult, és ha nem történik drámai fordulat a feltárásban, akkor folyamatosan kevesebb arany lesz elérhető a piacokon.
A Conclude Befektetési Zrt. szerint a kitermelt nemesfém ércminősége is romlik. Szakértők akkor tartják gazdaságosnak az arany kiművelését, ha az aranykoncentráció meghaladja a 2,5 gramm/tonnás szintet, márpedig a 2011–2012-es 1,17 gramm/tonnás érték ennek kevesebb mint a fele. Hiába javul a kitermelési technológia, a jelentősebb aranykészletek a kedvezőtlen geológiai feltételű helyeken, mindenekelőtt Afrikában találhatók. Ezen a kontinensen hozták felszínre a legtöbb és legjobb minőségű aranyat az utóbbi egy évtizedben, de az afrikai kitermelést hátráltatják a fizetésükkel elégedetlen bányászok sztrájkjai.
A mai Magyarország területén utoljára a 18. század második felében bányásztak aranyat (és ezüstöt), Telkibányán. A legutolsó, 1964. évi teljes körű geofizikai mérés és kutatás végkövetkeztetése szerint, bár Magyarországon van arany, ez gazdaságosan nem nyerhető ki. A kilencvenes évek elején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közreműködésével a Börzsönyben végeztek aranykutatásokat, ám az ottani aranykoncentráció geológusok szerint nem éri el a gazdaságos 2,5 gramm/tonnás szintet, a teljes készlet a kritikusnak tartott 10 tonna alatt marad.
Az 1996 elején próbálkozó ausztrál Rhodes Minings által tulajdonolt Enargit Kft. sem járt sikerrel, noha azt állította, az egyik legnagyobb közép-kelet-európai aranylelőhelyet fedezte fel Recsk-Lahócabányán, miután próbafúrásai alapján legkevesebb 31 tonna aranyat feltételezett a helyszínen. Az MNB aranykészlete az idén február végén mindössze 120 millió eurót képviselt a közel 35,9 milliárd eurós jegybanki tartalékból – olvasható a Conclude Zrt. összegzésében.
Ennyi aranyunk van
A legelfogadottabb becslés szerint nyolcezer köbméter arany van a világon – a talaj felett –, azaz elférne az összes egy 20 méteres élhosszúságú kockában. Ennek tömege – a nagy fajsúly okán – 171 ezer 300 tonna. Más becslések viszont 2,5 millió tonnára teszik a világ aranyát, azaz sokszorosan többre. A jókora eltérés oka részben az, hogy az emberiség igen régóta, több mint 6 ezer éve bányászik aranyat. Az első aranypénzeket időszámításunk előtt 550 körül verték, Krőzus király volt az úttörő. 1492-ig – Amerika felfedezéséig – csaknem 13 ezer tonnát termelhetett ki az emberiség – a londoni székhelyű GFMS fémipari tanácsadó cég becslése szerint.
Akadnak azonban, akik szerint sokszorosan túlbecsült az adat, mert a primitív bányásztechnika legfeljebb 300 tonnányi arany kiaknázását tette lehetővé. Ugyanakkor a jelenlegi mennyiséget 155 ezer tonnásnak saccolják, azaz az elfogadott adatnál nem sokkal kevesebbnek. A másik véglet szószólói – akik legalább 2,5 millió tonnásra teszik az eddig kitermelt arany mennyiségét – azzal érvelnek, hogy ha a csaknem három és félezer évvel ezelőtt élt Tutanhamon fáraó koporsójába másfél tonna aranyat „öltek”, akkor mennyi lehetett a többi, kifosztottan talált egyiptomi királysírban.
Hogy melyik becslés a helyes? A BBC magazinrovatában megjelent cikk szerint nem tudni, hiszen mindegyik a becslések becslésének becslésén alapul. Amerikai geológiai becslések szerint még bő 50 ezer tonna kitermelhető aranyat rejt a föld. Ha az eddig felszínre hozott nemesfém mennyiségének uralkodó becslését nézzük, akkor az emberiség már bőven kitermelte „aranya javát”, több mint a háromnegyedét kibányászta. Mindennek tetejébe az aranyat egészen mostanáig újrahasznosították, előfordulhat, hogy egy legújabbkori aranyórában az ókori Róma idején bányászott arany van. A recirkuláció azonban kezd megszakadni, mivel egyes ipari technológiákhoz kell arany, ám olyan kis mennyiségben, hogy azt nem érdemes visszanyerni. Brit geológusok becslése szerint a világ jelenlegi aranykitermelésének a 12 százalékát emészti el így az ipar.
