Vagy Matolcsy György lesz a következő jegybankelnök, vagy nem – lényegében ezt merik már csak kijelenteni az összezavarodott elemzők, és még azt: szándékosan dobhatták be újra kedden Matolcsy György nevét a Világgazdaságban megjelent híren keresztül. Ám itt nagyjából véget is ér köztük az egyetértés. Vajon hogy sikerült a teszt? Milyen következtetéseket von majd le belőle a kormány? Matolcsy lesz-e tényleg? Ezekre a kérdésekre mindenféle válasz létezik a magyar államháztartás működését finanszírozó külföldi intézményi befektetők körében. Ha a befektetők összezavarásos kifárasztása a cél, a kormány jó úton halad.
Mi történt eddig? |
A tények világosak. A Világgazdaság kedd este, a piacok zárása után azt írta: kormányzati forrásokból úgy tudják, eldőlt, hogy tényleg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter lesz a jegybank elnöke. Néhány óra alatt forintokkal esett az euró árfolyama, ami mindenképpen drámai zuhanásnak számít. Másnap reggel Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár adott egy interjút a Reutersnek, s a kilengés leállt, s azóta már szinte visszaállt a rend. Mit mondott Lázár? Hogy a kormány stabil forintot szeretne. S hogy Varga Mihály számára új kormányzati pozíciót terveznek, így, hogy hivatalosan lezárultak az IMF-fel a tárgyalások. A csillapodó befektetők egy része az elemzők szerint az előbbit úgy értelmezte: ez azt jelenti, hogy mégsem Matolcsy lesz, hisz azt nagyjából senki sem várja, hogy ő nyugodt, kiszámítható politikát űzne jegybankelnökként. Egyrészt nemzetgazdasági miniszterként is az extrém megoldások vonzották, másrészt pedig a monetáris politikával kapcsolatos eddigi nyilatkozatai között is volt olyan, amely erre engedett következtetni. Nagy kérdés szemükben az is, hogy Orbán Viktor jelenlegi jobbkeze mennyire tudna valóban a kormánytól független jegybankelnökként működni. Egy másik része úgy értelmezte, hogy Matolcsy lesz ugyan, de stabilan kell majd tartania a forintot, tehát a kormány nem dobja neki oda a gyeplőt, s ráadásul ellensúlyként a költségvetési szigoráról ismert Varga Mihálynak adja az államháztartás pénzügyei feletti uralmat. Tehát végső soron ott lenne az ország, ahol ma van: lenne egy a gazdaságot visszahúzó és egy azt ösztökélő intézmény. Csak míg most a jegybank az előbbi, a kormány az utóbbi, Matolcsy kinevezésével szerepet cserélnének. És, ki tudja, hátha mégiscsak viselkedne jegybankelnökként? De a beszélgetések alatt találkoztunk olyan elemzővel is, aki azt is el tudná képzelni, hogy Varga Mihály mégis meggondolná magát és elvállalna egy jegybankelnöki pozíciót.
|
Viccelődnek a találgatáson
A kormány a jelek szerint élvezi a helyzetet. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár szerint a kihelyezett gyulai frakcióülésen nem volt szó az új jegybankelnökről. A HírTV szerda esti műsorában viccesen azt is hozzátette: azért a határidő előtti utolsó pillanatban nevezi meg jelöltjét a miniszterelnök, “mert utána két nappal értelmetlen lenne”.
Szerinte a találgatások a fantázia szüleményei. “A miniszterelnök már többször is világossá tette, hogy a jelenlegi elnök mandátumának lejárta előtt meg fogja nevezni a jelöltjét a következő jegybankelnöki ciklusra. Nem tudom, hogy ezen mit nem lehet pontosan érteni, miért kell erről találgatni. A miniszterelnök álláspontja világos, ahhoz tartja magát, nincs ok arra, hogy ne úgy cselekedjen, ahogyan azt korábban bejelentette” – fejtette ki.
Végül pedig a médiára tolta a találgatások okozta forintzuhanás miatti felelősséget: “Ha közvetlen összefüggést teremtünk a forint árfolyamának alakulása és egyes találgatások között, akkor az egyes találgatásokat nyilvánosságra hozó és azoknak teret adókat kell megkérdezni, hogy milyen felelősséget éreznek ebben az ügyben.”
Hánykolódó forint
A forint nem feltétlenül zuhanna, ha tényleg Matolcsy György lenne a jegybank következő elnöke, csak kiszámíthatatlanná válna: a legapróbb fuvallatra óriásiakat szökellene vagy szakadna – véli Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője.
Forrás: reszegbroker.tumblr.com
Suppan szerint a kormány nem érdekelt abban, hogy Matolcsyt beerőszakolja a jegybankelnöki székbe. Az államháztartás és a kormány alapvetően ellenérdekelt abban, hogy a forint nagyon begyengüljön, mivel ez nemcsak a devizahiteles lakosság helyzetét nehezítené meg, hanem az államadósság utáni kamatfizetés költségét is brutálisan megemelné. „A kormánynak az az érdeke, hogy 275-285 forint környékén lehessen venni eurót, ezen van kiszámolva a költségvetés is.”
Valameddig persze lehet rizikózni, ám a forint ingadozásának azért van egy határa. „Tartósan nem fog a forint árfolyama elszakadni a térségbeli valuták mozgásától” – tette hozzá.
Mit tenne Matolcsy jegybankelnökként?
Ahhoz képest, hogy a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, Matolcsy György viszonylag sokat nyilatkozgatott arról, milyen monetáris politikára lenne szüksége az országnak, a Wall Street Journalnak adott interjújában lényegében felsorolta, milyen eszközökre gondolna: mindarra, amit az eurózóna jegybankja használ, s néhányra, amelyet a Fed, illetve a brit jegybank.
Konkrétan említette, hogy a jegybanknak tőkeinjekcióznia kellene a bankrendszert – mellesleg éppen ez az egyik legfontosabb dolog, amit az IMF is javasolt. Kiemelte azonban, hogy egyszerűen likviditást pumpálni a bankrendszerbe „óriási hiba lenne”. „El kell érni az inflációs célt, de eközben egy jól célzott hitelprogram hasznos lehet” – mondta, hozzáfűzve: a banknak lépésről lépésre nagyon lassan és óvatosan kell haladnia és „a központi banknak konzervatívabbnak kell lennie a kormánynál”. A szokásos fideszes kettős kommunikációt alkalmazva azt mondta: a jegybanknak függetlennek kell lennie, de a kormány stratégiai partnereként kell működnie.
Ezeket a nyilatkozatokat talán viszonylag komolyan lehet venni, hiszen azt talán még soha senki nem mondta, hogy Matolcsy nem egy konzekvens gondolkodású ember.
Számít egyáltalán, ki a jegybankelnök?
Hát meg nem fogja tudni váltani a világot. Suppan Gergely például úgy látja: a gazdaság mai rossz helyzetét amúgy a leginkább az határozza meg, hogy a bankok 2002 és 2008 között túl sok hitelt helyeztek ki, túlzottan elszállt a hitel/betét arány, s azért nem tudnak most hitelezni. Az, hogy ki lesz a jegybankelnök, s milyen politikát folytat, javíthat vagy ronthat ezen az alaphelyzeten.
De a gazdaságot meghatározó tény az: ahhoz, hogy a bankok el tudjanak kezdeni újra hitelezni, körülbelül 2000 milliárd forintot kellene befizetni betétként a bankokba. „Amíg a betétek aránya nem éri el a hitelekét, addig marad a lassú és fájdalmas adósságtörlesztés. Ez több év lesz” – magyarázta.
Ám azt, hogy Magyarországot mennyire finanszírozzák szívesen kötvényvásárlásokkal a külföldi befektetők, mindenképpen meghatározza az, hogy mennyire érzik borulékonynak az állami gazdálkodást – s ebben a jegybankelnöknek fontos stabilizáló szerepe van.
A fényes cipő varázslata
„A jegybankelnöknek nem kell nagyon érteni a monetáris politikához, hiszen ott van alatta a jegybank kiváló szakembergárdája. Elég, ha a főbb vonalakat érti, az overnight kamatokkal majd elbánnak a szakemberek” – fogalmazott egy szakértő lapunknak. „Ha ezt tudja, fényes a cipője és tud késsel-villával enni, amikor Bázelbe kell menni, már nagy baj nem lehet.”
A befektetők sem nyugtalankodnának amiatt, ha csak kicsit ért a monetáris politikához, azonban a bankvezetői hátteret elemzők szerint fontosnak tartják. Elsősorban azért, mert ha bankos körökben ismert az illető, akkor lesznek kapcsolatai, s követhető lesz a gondolkodásmódja.
Matolcsy György fenti feltételek közül többnek sem felelne meg, ám ezt a befektetői vélekedés szerint valamelyest ellensúlyozni lehetne szakmai alelnökökkel. Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének az elnöke például biztosan kapna pár hónap türelmet a piactól, s ebben az időszakban viszonylag nyugodt lenne a forint élete.