A kilencvenes években, az euró megalkotásakor két irányvonal volt a közös pénz létrehozására: a monetarista és a közgazdasági szemléletű. A közgazdasági szemléletű forgatókönyv értelmében a gazdasági és monetáris unió lépésről lépésre, gazdasági unióként épült volna ki, amelynek megkoronázása lett volna az euró létrejötte. A végül megvalósult monetarista elképzelés szerint a megfelelő biztosítékokkal ellátott közös pénznek kellett volna megteremtenie a gazdasági egységet. Ennek értelmében születtek meg a költségvetési előírások és kapott mandátumot az EKB az árstabilitás fenntartására – magyarázta a la Libre Belgique című lapnak a belga közgazdász. A szakember szerint az euró meglehetősen gyorsan jött létre, mert az adott pillanatban “történelmi lehetőség” nyílt a közös valuta megteremtésére.
Praet azt mondta, azért léptek, mert úgy gondolták, a közös pénz rábírja majd a tagállamokat és a gazdaság szereplőit, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek szavatolják ennek az uniónak a megfelelő működését. Ez a vélekedés azonban túl optimista volt. A stabilitási és növekedési paktum jelentette szabályokat, biztosítékokat nem tartották be, nem tartották tiszteletben – érvelt a közgazdász.
Arra a kérdésre, vajon lehetséges-e, hogy egy ország elhagyja az eurózónát, Peter Praet tömör és határozott nemmel válaszol.
“Az euró visszafordíthatatlan és az is marad. Egy ország kilépése politikai, gazdasági és monetáris katasztrófát jelentett volna mindenki számára” – szögezi le az európai jegybanki vezető, aki arra is kitér, hogy 2012 komoly eredményeket hozott a költségvetési, gazdasági és a bankunió megteremtése terén.
Praet szerint a válság kezelésében az Európai Központi Bank is teszi a maga dolgát azzal, hogy biztosítja a bankrendszer folyamatos likviditását. A közgazdász ugyanakkor figyelmeztet, hogy a jegybanki beavatkozásokkal legfeljebb időt lehet nyerni, de önmagukban nem jelentenek megoldást. Ezeknek reformintézkedésekkel kell párosulniuk tagállami és európai szinten egyaránt – állapítja meg a szakember.
