Ilyen mindjárt az iparűzési adó (ipa) számítása. Jövőre a kereskedelmi cégek nem vonhatják le teljes egészében az adóalapból az eladott áruk beszerzési értékét (elábé), illetve szolgáltatók a közvetített szolgáltatások együttes értékét, hanem csak sávosan. Amivel elég furcsa helyzetet teremt a jogalkotó.
Akinek kicsi az árrése, az fog többet adózni
A sávos ipázás azt jelenti majd, hogy csak évi 500 millió forintos árbevételig lehet teljes egészében levonni az elábét, illetve a közvetített szolgáltatás értékét az adóalapból. E fölött kezdődik a sávos levonhatóság. Az árbevételi sávok 20 milliárd, és 80 milliárd forintnál húzódnak. Az árbevétel-arányos levonhatóság pedig 85, 75 vagy 70 százalékos lehet.
Ez pedig azt jelenti, hogy amelyik cég (kereskedő vagy szolgáltató) igazán nagy árréssel dolgozik (30 százalék felettivel), az semmiképpen sem tud belefutni az ipa-korlátba – hívták fel a figyelmet a Mazars adózásról szóló tájékoztatóján. Vagyis nem fog többet adózni jövőre. Amelyiknek pedig kicsi az árrése, és 500 millió forint felett van az árbevétele, annak biztosan több lesz az ipája.
A cég adópartnere, Szmicsek Sándor szerint nem érthető, hogy miért azt a vállalkozót terheli majd több adó, akinek kevesebb a haszna. A cég adóigazgatója, Csizmadia Heléna szerint az lett volna a logikus, ha az elábé (illetve a közvetített szolgáltatások értéke) arányában állapították volna meg az adóalap-csökkentés lehetséges mértékét.
Nem lesz mindegy az sem, milyen a tulajdonosi kör
A változtatás másik érdekessége, hogy a franchise rendszerben dolgozó láncoknál nem kell egybeszámítani a forgalmat az ipánál, az azonos tulajdonosi körű üzleteknél viszont igen. Ez pedig azt jelenti, hogy a franchise lánc tagjainak összes árbevétele hiába van akár 80 milliárd felett, náluk ezt az egyes boltoknál nem veszik figyelembe az ipa-számításnál. Vagyis minden üzlet ezen a dója csak a saját forgalmától függ.
Viszont az egy tulajdonban lévő láncoknál egybe kell számítani az árbevételt, s ez alapján az összes forgalmat kell figyelembe venni az ipa-számításnál (majd visszaosztani az adót az üzletekre). Emiatt (ha az árrés kevesebb, mint 30 százalék), ezeknél a láncoknál az egyes üzletek több ipát fizethetnek, mint tavaly.
Kata – a szerződésre figyelni kell
A kisvállalkozókat most talán az foglalkoztatja leginkább, érdemes-e áttérniük a felkínált új adózási módokra. A tételes adózást (kata) azok választhatják, akiknek az éves bevétele nem haladja meg a hatmillió forintot. Főállásban mindössze 50 ezer forint az adó. Akinek kevés a költsége, annak mindenképpen megérheti. (Az egyéb feltételekről, és arról, hogy milyen adókat vált ki a kata, itt olvashat.)
Az új adó megmozgathatja a vállalkozók fantáziáját, olyan irányba is, hogy esetleg elgondolkodhatnak rajta, kiszervezzék-e a dolgozóikat katásnak. Ez azonban nem veszélytelen dolog. Ugyanis az adóhatóság (amennyiben egy cég 1 millió forint feletti összegben fogad be egy katástól számlát) automatikusan azt vélelmezi, hogy színlelt foglalkoztatásról van szó.
Az ilyen eseteket egyébként jelentenie is kell a számlabefogadónak a NAV felé. Vagyis kapásból ott lesz az adóhatóság asztalán a lista, hogy melyik katásokat érdemes megvizsgálni. Amennyiben kiderül a színlelt foglalkoztatás, mindkét fél büntetésre számíthat – hívta fel a figyelmet Csizmadia Heléna.
Bizonyítani pedig az adóalanyoknak kell, hogy a kata mögött nincs színlelt foglalkoztatás. Ehhez már szerződéskötés előtt érdemes megvizsgálni, hogy a következő 6 szempont közül legalább kettőnek megfelel-e a megbízó és a vállalkozó tervezett együttműködése.
| Leglább két feltételnek teljesülnie kell a katás szerződéseknél |
| – a katás az adott tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette – a katás a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles megbízójától szerezte (vagyis nem csak egy helyre dolgozik katásként, és egy helyről kevesebb, mint a bevétele fele keletkezik) – az adatszolgáltatásra köteles megbízója nem adhatott utasítást arra, milyen módon végezze el az adott munkát – a katás a tevékenységet olyan helyen végzi, amit saját maga birtokol – a katásnak a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles megbízója bocsátotta a rendelkezésére – a tevékenység végzésének rendjét a katás kisadózó határozza meg |
Ha teljesül legalább kettő a feltételek közül, akkor ezeket a körülményeket feltétlenül rögzítsék a szerződésben. Ezzel ugyanis megdönthetik a színlelt szerződés vélelmét.
Kiva – kiknek érdemes megfontolni?
A kisvállalkozói adónál a pénzügyi eredmény és a foglalkoztatottak költsége után kell megfizetni a 16 százalékos adót, a beruházás értéke pedig csökkentheti az adóalapot. Vagyis az adó beruházást ösztönző. Évi 500 milliós árbevétel és 25 fős létszám alatt lehet választani ezt az adózási módot (a többi feltételről itt olvashat).
Csizmadia Heléna szerint ez az adó a vállalkozói gondolkodás logikáját követi, amikor a pénzforgalmat helyezi a középpontba. A vállalkozó ugyanis mindig azt nézi, van-e pénze, s hogy abból tudja-e fizetni az adót. Véleménye szerint azoknak a kisvállalkozásoknak érdemes megfontolniuk a kivát, akik létszámigényes tevékenységet végeznek, és viszonylag nem túl nagy a nyereségük.
A foglalkoztatásnál ugyanis a 28,7 százalékos közteher helyett csak 16 százalékot kell fizetniük, ezzel tehát nyerhetnek. A társasági adó viszont csak 10 százalék, tehát ha nagy a nyereségük, akkor érdemesebb lehet ezzel a kulccsal adózni utána, mint a 16 százalékos kivával.
A kezdő, felhalmozás alatt lévő, beruházást tervező vállalkozásoknak is jó lehetőség lehet a kiva. Bejelentkezés előtt azonban mindenképpen érdemes egy részletes számítást végezni, amiben segíthet a könyvelő és az elérhető kalkulátorok is.
A két új kkv-s adónál egyébként érdemes figyelni a híreket, mert az adótörvényben még lehetnek változások.
Pénzforgalmi szemléletű áfázás
Ez is újdonság az adózásban, az évi 125 millió forint alatti bevétellel rendelkező cégek választhatják. Lényege, hogy az áfát csak akkor kell befizetni, ha befolyt a számla ellenértéke. S levonásba is csak akkor lehet helyezni, ha a vállalkozás rendezte az általa befogadott számlát. Az új lehetőség jó eszköz lehet a körbetartozások csökkentésére, viszont többletadminisztrációt jelenthet.
Fontos kritérium: a számlakiadónak mindenképpen fel kell tüntetnie a számlán, hogy pénzforgalmi szemléletű. Ha ez nincs rajta a számlán, akkor nem teheti meg a számla kiadója, hogy csak akkor fizesse be az adót, ha befolyt az árbevétele.
Annak is figyelnie kell, aki pénzforgalmi szemléletű áfástól kap számlát. Ha ugyanis a befogadott számlán szerepel, hogy pénzforgalmi szemléletű, akkor azt csak akkor helyezheti levonásba a vevő, ha a számlát már kiegyenlítette.
Főleg azoknak a vállalkozásoknak lehet előnyös az újfajta áfázás, akiktől eleve hosszú fizetési határidővel fogadnak be számlát a megrendelőik, illetve akiknél a számlák ellenértéke jellemzően nem folyik be az aktuális áfabevallásig.
Az adócsomag nem képes beindítani a növekedést
A Mazarsnál áttekintették a többi jövő évi adóváltozást is. Úgy látják, jó irány lehet, hogy a kormány a fogyasztási típusú adókat (például tranzakciós adó, áfa) preferálja a jövedelmi típusúak helyett. De ha az lenne a cél, hogy mindent bankszámlán keresztül intézzünk, s ezzel átláthatóbb, fehérebb legyen a gazdaság, akkor nem biztos, hogy célszerű ezeket a tranzakciókat megadóztatni – jegyezték meg.
Azt is megemlítették: az egykulcsos adó bevezetésével nem látszik, hogy fehéredett volna a gazdaság, vagy jelentősen nőttek volna az adóbevételek.
A kisvállalkozási adók egyszerűsíthetik szerintük az adózást. Viszont úgy értékelik, hiába törölték el a válságadókat, ha helyettük új, bebetonozott adók jönnek (biztosítási adó, tranzakciós adó, újfajta ipa-elszámolás, Robin Hood-adó, közműadó), és a bankadó is marad. Megszorítások mellett pedig nehéz lesz növekedést várni – összegeztek.
