3 ezermilliárd forint uniós támogatás elköltéséről kellene dönteni 2013 végéig – idézi Szebeni Dávidnak, a Corvinus egyetem tanárának kutatását az Index. Magyarország kicsivel több mint 7800 milliárd forintos uniós támogatást hívhatott volna le a 2007–2013-as időszakban, azonban úgy tűnik, kizárt dolog, hogy ezt az összeget mind magunkhoz kössük. Mert egyelőre kevesebb mint 5 ezermilliárdra szerződtünk le. Vagyis a maradékot kellene nagyon gyorsan, mintegy 15 hónap alatt lekötnünk. Ha nem sikerül, akkor elvész a pénz. A kifizetésekkel sem állunk túl jól (most 2,5 ezermilliárd felett tartunk), de ott van haladék még 2015-ig.
A cikkben a kutatásra hivatkozva ismertetik azt is, hogy mi a késlekedés oka. Megemlítik például, hogy Szebeni szerint a nagy útépítési vagy csatornázási beruházások engedélyeztetése túl sok állami intézményen megy keresztül, ezért igen hosszadalmas. Akár két év is lehet egy-egy engedélyeztetés. Ezeknél a pályázatoknál pedig a háttérben zajló politikai harcok is lassítják a pályáztatást a lap szerint.
A gond az, hogy ezekre a pályázatokra lehetne lekötni a legtöbb pénzt, de az idő rövidsége miatt erre kevés az esély. A harmadik legnagyobb csoportnál, az oktatási pályázatoknál meg az a kormányváltás utáni átszervezések lassították a pályázati pénzek lehívását (itt még a pénz fele sem fogyott el). Itt jegyzik meg azt is, hogy a kormány ügyintézői nem tartották be a határidőket.
A vállalkozások segítését szolgáló gazdaságfejlesztési program is rosszul áll. Pedig a tőkehiányos vállalkozásoknak nagy szükségük lenne az uniós pénzre. Mégis, a felhasználható forrásnak alig több mint felét kötötték le. Itt nagy probléma az önrész hiánya, illetve az utófinanszírozás is.
Azt is megemlíti az írás, hogy ahol ilyen probléma nincs, vagyis nagy a támogatási arány, és előre hozzá lehet jutni a pénzhez, ott meg a pénzügyi közvetítők teszik problémássá a rendszert.
A problémára, mint megírtuk, nemrégiben az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet a tavalyi költségvetés végrehajtását vizsgáló jelentésében. A jelentésben azt írták, hogy Magyarország időarányosan jócskán lemaradt a pénzek lehívásával, és még a kiosztott pénzek adminisztrációja sem volt teljesen rendben.
