Az árfolyamgátat mindig is arra szánták, hogy a svájci frank árfolyamának emelkedése ellen védje a mintegy 530 ezer magyar háztartást, amely e devizában vett fel jelzáloghitelt. Az volt a logikája, hogy ha 180 forint felett van a svájci frank árfolyama, az olyan törlesztési nehézségeket okoz az embereknek, ami a kilakoltatások sokaságán túl már a gazdasági növekedés ellen is hat, hisz a törlesztő alatt nyögő emberek nem fognak fogyasztani, s akkor nem lesznek vevőik a kereskedőknek és a gyártóknak. Tehát a társadalom egésze – és a bankok – számára is érdemes a devizás adósokat segíteni fizetőképességük megőrzésében. Ezért az adófizetők és a bankok is vállalhatnak áldozatot – konkrétan a kamatok és kezelési költségek (180 forintos frankárfolyam fölötti részének) átvállalásával.
36 ezren már beleugrottak
S bár szerkesztőségünkbe sok csalódott levél érkezett az árfolyamgáttal kapcsolatban, a legtöbb igénybevevő fellélegzett. Július végéig a pénzügyi hatóság adatai szerint majdnem 36 ezren léptek be az árfolyamgát alá, amelynek keretében voltaképpen egy újabb – ezúttal forint – hitelt vettek fel a banktól. Összesen 300 milliárd forintnyi hitelt törlesztenek jelenleg Magyarországon gyűjtőszámlahitel igénybevételével. Ám ez a felvett devizaalapú kölcsönöknek csak kis része: a jegybank összesítése szerint 233 ezer deviza-lakáskölcsön és 295 ezer szabad felhasználású devizás jelzáloghiteles szerződés van.
Így takarékoskodjunk?
A legtöbb árfolyamgátas azt a tanácsot hallhatta: ha igénybe veszi az új hitelt, akkor ne költse el a pénzt, hanem fektesse be, mert még szüksége lehet rá.(Ezt javasoltuk mi is korábbi cikkeinkben.) Az OTP Bank például a lakástakarék-pénztárat ajánlotta a lakáshiteles ügyfeleinek, hiszen az oda érkező összeget 30 százalékos állami támogatással megfejelve ingyenesen lehet előtörleszteni. Más bankok különböző megtakarítási konstrukciókat ajánlottak, remélve, hogy legalább ezzel némi forgalmat csinálnak a rossz piacon.
S mindez valóban segítség is a devizahiteleseknek, legalábbis ha a svájci frank továbbra is jóval erősebb, mint a hitelfelvétel időpontjában. Ám aki a bank javaslatának megfelelően járt el, és az árfolyamgát 5 éves kedvezményes időszakára nézett ki magának egy állandó befektetést, az bizonyos esetekben mégiscsak többet fog fizetni minden hónapban, mint aki nem. Hogy mi ez az eset?
Nagyon egyszerű: ha lemegy a svájci frank árfolyama. Ez egyébként elemzők szerint szinte biztosan bekövetkezik, ha megállapodunk az IMF-fel vagy ha megnyugtatóan alakul az euróövezet válsága.
Így fizethet Ön többet az árfolyamgát alatt
Nézzünk egy példát! Tegyük fel, hogy a hitelesünknek, hívjuk Gyulának, van egy 350 svájci frankos havi törlesztőrészlete. Amikor Gyula felvette 2007-ben a hitelét, havi 54 ezer forintot kellett fizetnie. Ma, 230 forint környéki árfolyamon 80 ezer forintot fizet(ne). Ám belépett az árfolyamgát alá, így „csak” 63 ezer forint a részlete. A havi 17 ezer forintnyi különbözet pedig gyűlik a gyűjtőszámláján, amit öt év múlva kell elkezdenie törleszteni (ha szerencséje van, és még nem tőkét törleszt, akkor ennek az összegnek egy jelentős része elpárolog, mert átvállalja a bank és az állam). De Gyula elfogadta, amit a bankja javasolt, és egy négyéves lakástakarék-pénztárat nyitott havi 17 ezer forint értékben. Így végső soron ugyanúgy 81 ezer forintot fizet be minden hónapban a bankba, csak épp ennek egy része majd előtörlesztésre megy, ha lejár a lakáskassza.
Akkor is ennyit fizet majd, amikor lemegy mondjuk 220 forintra a svájci frank árfolyama. Amíg el nem éri a 180 frankos árfolyamot, addig a frank gyengülésén a bank és az állam nyer, nekik kell kevesebb költséget átvállalniuk tőle. Eközben Gyula nem tudja eladni lakását, s ha fizetési problémája adódik, sokkal nehezebb lesz a helyzete, mint ha nem veszi igénybe a könnyítést.
Mi történt volna Gyulával, ha nem lép be az árfolyamgát alá? Továbbra is fizetné a teljes részletét – ám ez már csak 77 ezer forint lenne, hisz ennyire menne le a frank 220 forintra gyengülése (vagy a forint erősödése) miatt. Tehát havi 4 ezer forinttal kevesebbet kellene a lakásra kifizetnie, és nem gyűlne egy újabb – az első öt év után ráadásul drágább – hiteltartozása.
Gyula mérlege
Ez azt jelenti, hogy rosszul járt Gyula azzal, hogy igénybe vette az árfolyamgátat és lakástakarékpénztárat nyitott? Nem feltétlenül, hiszen az előtörlesztés alapvetően az egyik legjobb megtakarítási lehetőség, ha az embernek hitele van. (A svájci frankos devizahitelekre 10 százalék körüli thm-et számítanak fel a bankok, tehát minden évben ennyit nem kell kifizetnünk onnantól kezdve a hitel futamidejének végéig.) Erre számára jó megtakarítási forma a lakástakarék-pénztár. (Kivéve, ha szabad felhasználású devizahiteles, mert nekik csak kivételes esetben lehet felhasználni a lakáskasszát, mint korábbi cikkünkben megírtuk.)
A bank mérlege
Aki viszont biztosan jól jár azzal, hogy Gyula igénybe vette a lakástakarék-pénztárat és az árfolyamgátat a gyengülő frank esetén, az a bank. Eleve kevesebb költséget kell átvállalnia Gyulától, miközben a lakástakarékban lévő pénzre alig kell kamatot fizetnie, hisz a 30 százalékos állami támogatás miatt Gyula így is elégedett lesz. Ugyanakkor hiába megy le a frank árfolyama, Gyula fizetéséből továbbra is ugyanannyit kezelhet saját hasznára, mint eddig – és még Gyula előtörlesztésének időpontjával és összegével is nagyjából tisztában lehet.
Persze hozzátartozik, hogy ha a frank mégis elszállna, akkor a bank járna rosszul. Az európai fejleményeket és a kormány aktuális, az IMF-fel kapcsolatos nyilatkozatait elnézve ez nem valószínű. Tehát az árfolyamgát a hitelest védi a negatív forgatókönyvek esetén, ám a pozitív forgatókönyvek esetén (javuló helyzet az euróövezetben, IMF-megállapodás) összességében mégis inkább a banknak kedvez, hisz – ha befektetjük nála a különbözetet – a pénzünkből többet forgathat, mint az árfolyamgát nélkül forgathatna.
