Étteremben pedig kevesebbet költünk, mint 2009-ben – derül ki a GfK felmérésből. Az is kiderült, hogy a főzést hazánkban tízből csak négyen tartják nyűgnek, és inkább a nők szeretnek a tűzhely mögé állni.
Nem meglepő, hogy étterembe inkább az érettebb korosztályba tartozók és a jobban keresők járnak. Náluk népszerűbbek a büfék, pizzériák és a gyorséttermek (szinte minden második megkérdezett étkezett ilyen helyen az utóbbi egy évben). A gyorséttermeket főleg a budapesti és nagyvárosi tanulók, vagyis fiatalok választják, ha étkezésről van szó és a középkorúaknál is népszerűek ezek a helyek.
A válaszadók egyharmada az otthoni étkezésen túl az iskolában, illetve munkahelyen működő étkezdében eszik, igaz, hogy 2005 óta egyre ritkábban. Ők főként középiskolai tanulók, illetve az aktív lakosság körében a munkahelyükön sok időt töltő vezető beosztásúak és alkalmazott diplomások.
A nemzetközi konyha (kínai, török, stb.) fő kedvelői a legfiatalabbak és a budapestiek, ami nyilván összefügg az ilyen éttermek fővárosi elterjedtségével is.
A kutatás megállapítja többek között: 2009 óta csökkent azok aránya akik legalább havonta étkeznek vendéglőben, gyorsétteremben vagy akár munkahelyi/iskolai étkezdében. Az elköltött összegek sem tükrözik az áremelkedéseket. Az egy főre eső költések reálértéken csökkentek az elmúlt években.
