Január elsejétől adómentesen fizethet a dolgozónak betegségbiztosítást a munkáltató. Ez jókora lökést adhat az idáig szerény eredményeket elért betegségbiztosítási üzletágnak, ahol a nem túl jelentős számú ügyfél többsége eddig magánszemély volt. Már csak az a kérdés, az adómentességen kívül milyen előnyökkel járhat a munkáltatónak, ha betegségbiztosítást fizet, és mit nyerhet vele a dolgozó.
Fotó: Kummer János
Nem csak jól keresőknek
Egyes vélemények szerint a betegségbiztosítás csak a jól kereső, módosabb dolgozóknak lehetőség, merthogy csak ők tudják igénybe venni a magánorvosi szolgáltatásokat. Ez azonban így nem feltétlenül igaz. Kérdés, hogy a biztosító utólag fizet-e az ügyfélnek a rendelésen kapott számla alapján, vagy pedig közvetlenül térít az egészségügyi szolgáltatásért, úgy, hogy az ügyfélnek nem kell a helyszínen megelőlegeznie a szolgáltatás díját.
Mennyire elérhető a szolgáltatás?
Az Union Biztosító és az UFS Group által közösen fejlesztett betegségbiztosításnál például a szerződött egészségügyi partnereknél nem kell fizetnie az ügyfélnek, mert a pénzt a biztosítótól kapja meg a szolgáltató – tudtuk meg Balázs Ivántól a UFS Group Holding Zrt. vállalkozásfejlesztési igazgatójától. Jelenleg csaknem 130 szerződött partnere van ennek a biztosítónak, ebből 80 Budapesten.
Ezzel állításuk szerint már most is lefedik az országot, vagy legalábbis a nagyobb városok 30 kilométeres körzetében szinte minden esetben biztosítani tudják a magánorvosi minőségű ellátást, több egészségügyi szolgáltatónál is. És persze folyamatosan bővítik a szolgáltatói kört, főleg most, hogy adómentes juttatás lett a betegségbiztosítás, ami miatt felfutásra lehet számítani.
Kikerülhetőek a várólisták és pluszköltségek
A partnereik között magán- és közegészségügyi intézmények egyaránt vannak. Az ügyfél a különböző vizsgálatokat, beavatkozásokat úgy veheti igénybe, hogy amint megkapta a beutalóját, felhívja a call centert, és 5 napon belülre kap időpontot. Akkor is tartják ezt az 5 napot, ha egyébként több hónapos várólista lenne az adott vizsgálatra (mint ahogy ma tapasztalható MRI-nél, CT-nél, stb.).
A hosszú várólistás vizsgálatok egyébként most is elérhetőek nagyon hamar, ha a beteg a kórháznak megfizeti a soronkívüliség akár több tízezer forintos díját (legálisan, számlával igazoltan), vagy kifizeti a diagnosztikai vizsgálatok magas díját. Azonban egy komolyabb vizsgálatnál vagy műtétnél már komolyan a zsebbe kellene nyúlnia egy magánembernek, ha maga akarná finanszírozni és szervezni a vizsgálatot vagy műtétet. A betegségbiztosítással rendelkezőknek (csomagtól függően) ezeket a díjakat is téríti a biztosító.
Fotó: MTI / Lehoczky Péter
Ha a régi orvosunkhoz mennénk
Ha nincs elérhető közelben szerződött partner vagy nem nála szeretné elvégeztetni a vizsgálatot az ügyfél (pl. egy hölgy a saját bevált nőgyógyászát keresné fel), akkor az is megoldható az Unionnál. Csak ebben az esetben kell megelőlegeznie a betegnek a vizsgálat díját, és azt a kapott számla beküldése után, átlagárban téríti a biztosító. Ez azt jelenti, hogy ha az említett hölgy saját nőgyógyászához szeretne elmenni, erről előzetesen egyeztet a call centerrel, ahol tájékoztatják, hogy mi a vizsgálat átlagára.
Ha a vizsgálat ugyanannyiba vagy kevesebbe kerül, annak díját számla ellenében a biztosító teljes mértékben téríti. Amennyiben a vizsgálat az átlagárnál többe kerül, a biztosító akkor is téríti az átlagárat, a különbözet viszont az ügyfél költsége. Utóbbi eset a gyakorlatban csak extra drága, nem szerződött partnereknél fordulhat elő Balázs Iván szerint.
Munkáltatói és dolgozói előnyök
A betegségbiztosítással tehát elméletileg kikerülhetőek a várólisták, ami több szempontból is előnyös lehet a munkáltatónak és a dolgozónak is. Hamarabb juthat ellátáshoz a beteg dolgozó, így gyorsabban helyre állhat az egészsége, kevesebbet szenvedhet a betegség miatt. S mivel nem kell sokat várnia, közben nem romlik tovább az állapota sem. S persze kevesebbet lesz betegállományban is.
A munkáltató számára az is előny lehet, ha a különböző szűrővizsgálatokat munkaidőn kívülre szervezi meg a biztosító. S ha már itt tartunk, végül is a foglalkozás-egészségügy keretén belül sokszor beillesztett szűréseket is át lehet tenni a programba.
Cafeteriában is adható
Annak ellenére, hogy ilyen sok pozitívumot lehet felsorolni a betegségbiztosítás mellett, valószínű, hogy a cégek többsége csak a második félévtől vagy jövőre fog élni a lehetőséggel, mert idénre a cafeteria beállításával elköltötték azt a keretüket, amit a dolgozói juttatásokra szántak. A biztosítás egyébként beépíthető a cafeteriába (választható vagy kötelezően választható formában), vagy azon kívül is adható. S ha már a cafetriánál tartunk, aminek az adója idén 30,94 százalék, belátható, hogy ezen a téren is nagy versenyelőnye van (az adómentes) betegségbiztosításnak.
Mennyibe kerül a cégnek?
Balázs Iván szerint a betegségbiztosítást árban elég tág határok között kínálják a biztosítók. Havi 3-4 ezer forinttól 12-15 ezerig is elmehet a díj, ami erősen függ a piacszerzési ambícióktól és a realizálni kívánt profittól is – fogalmazott. Amit érdemes még tudni, hogy a betegségbiztosítás már meglévő (orvos által dokumentált) betegségek kezelését legtöbb esetben nem állja, csak új betegségekét. A biztosítók emiatt egészségfelmérést is végeznek, bár ha nagyobb létszámról van szó, akkor van, hogy csak az üzleti feltételekben rögzítik: „régi” betegségre nem fizetnek.
A következő szempontokat érdemes mérlegelnie a munkáltatónak, mielőtt szerződést kötne a dolgozói betegségbiztosítására:
Az adott biztosító mekkora területet fed le a szolgáltatásával? Minden dolgozónak tud-e a lakóhelye közelében emelt szintű ellátást biztosítani?
A biztosító közvetlenül a szolgáltatónak fizet-e, vagy a dolgozónak meg kell előlegeznie a vizsgálat díját és csak a számla beküldése után kaphatja-e vissza a pénzét?
Milyen tapasztalata van az egészségügyben a biztosítónak (hány éve van a piacon)?
Mennyi szolgáltatási díjat kér a biztosító és ezért pontosan mit ad cserébe?
Benne van a pakliban
Gondolni kell arra is, mi történik, ha jövőre megint adókötelessé teszik a juttatást. Nem kizárható, bár ezt Balázs Iván (úgy, mint a BKIK Általános pénzügyi szolgáltatások Osztályának vezetője) nem tartja valószínűnek, hiszen a betegségbiztosítás pluszforrásokat biztosít az egészségügyi intézményeknek és így ki tudják használni az OEP-finanszírozás mellett fennmaradó szabad kapacitásaikat.
Kérdés, mi történik, ha mégis visszarendeződés lesz az adózás kérdésében, s emiatt (a többi előnyt figyelmen kívül hagyva) a munkáltatók nem fizetnék tovább a biztosítást, vagy mi lesz, ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik. Balázs Iván azt mondja, ha a munkaadó nem fizeti tovább a biztosítást, az automatikusan megszűnik. Amennyiben az esetleges új munkahelyen is van betegségbiztosítás, úgy abba év közben is be tudják venni az újonnan érkező dolgozót.
