A még meglévő magánnyugdíj-pénztári tagok március 31-ig nyilatkozhatnak arról, hogy visszalépnek-e az állami rendszerbe. Ha visszalépnek, akkor teljes állami nyugdíjat kaphatnak. Sőt, ha volt hozamuk, és fel szeretnék venni, akkor azt valószínűleg adómentesen tehetik meg, amennyiben a parlament elfogadja az erre vonatkozó, kedden benyújtott törvénymódosító javaslatot.
Mennyi állami nyugdíj jár a maradó magánpénztártagoknak?
De nézzük, mi történik, ha kitartanak a pénztáruk mellett. A 2011. december 31-ig tartó időszakra 75 százalék nyugdíj jár nekik (illetve a 14 hónapos tagdíjátirányítás kompenzálásaként tulajdonképpen hozzávetőleg 76 százalék). Ezt egészíti ki a magánpénztárban lévő nyugdíjpénzük (jó esetben legalább 100 százalékra).
A 2012. január 1-jét követő időszakra azonban egyelőre nem egyértelmű, mennyi állami nyugdíjat kapnának.
Mint korábban megírtuk, nyugdíjszakértők szerint a jelenlegi tb-törvény alapján csak 75 százalékra számíthatnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint viszont 100 százalék jár erre az időszakra is. Mégpedig azért, mert 2012. január 1-jétől az egyéni nyugdíjjárulékot mindenki az állami nyugdíjrendszerbe fizeti, és innentől mindenki száz százalékos jogosultságot szerez az NGM szerint. A tb-törvény vonatkozó része azonban nem ennyit mond, hanem 75 százalékot. Viszont a napokban az NGM államtitkára a parlamentben is megerősítette a 100 százalékot. A Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, Borza Gábor szerint ez azt jelentheti, hogy egyértelműsítik majd a jogszabályokat. Az NGM erre nem utalt az FN24-nek adott válaszában.
Fennmaradhatnak-e a pénztárak?
A maradással kapcsolatban van még egy nagy kérdés: vajon képesek lesznek-e fennmaradni a még meglévő pénztárak. Egyes nyugdíjszakértők szerint nem. Korábban Borza Gábor azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi szabályok szerint legalább havi 14 ezer forint tagdíjat kellene ahhoz fizetniük a pénztártagoknak, hogy nulla működési költség mellett az állam által előírt díjakat (PSZÁF felügyeleti díj, és Garancia Alap költsége) ki tudják fizetni a pénztárak. Ezekre a költségekre ugyanis a tagdíjak legfeljebb 0,9 százalékát (126 forintot) fordíthatnak a pénztárak. A befizetés többi része pedig (13 874 forint) az egyéni számlákat gyarapítaná. Kérdés, a havi 14 ezer forintot minden tag ki tudja-e fizetni.
Erre a helyzetre az lehet a megoldás, ha a pénztárak nem tagdíjat, hanem adományt szednek, írta a Stabilitás, mivel akkor azt teljes egészében a működésre és az állami fizetési kötelezettségekre fordíthatnák. Így nem kellene havi 14 ezer forintot fizetni, hanem elég lenne a célra évi 4 ezer forint adomány is (az ING magánpénztár legalábbis ennyit kérne). Ez már valószínűleg minden maradó tag számára finanszírozható összeg.
Borza Gábortól megkérdeztük azt is, lehet-e már tudni, hányan léptek vissza, s hányan maradnak a magánpénztárakban, de azt válaszolta, ilyen adataik nincsenek. Sajtóhírek szerint a megmaradt tagok mindössze 10 százaléka lépett vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Azt sem tudni még, egyáltalán hány pénztár marad, hisz elvben egyesülhetnek is. (Erre nem kaptunk választ Borzától.)
Nincs hír az egyéni számlákról
Szintén március 31-ig át kellene adnia a PSZÁF-nak az állami nyugdíjrendszerben lévők egyéni nyugdíjszámláihoz a szükséges adatokat a kezelő szervnek. Nem született meg azonban még az a rendelet, ami alapján át kellene adniuk az adatokat és a Népszabadság információi szerint még az sem eldöntött, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság fogja-e kezelni az egyéni nyugdíjszámlákat. Az NGM megkeresésünkre annyit válaszolt, hogy a társadalombiztosítás nyilvántartásra (egyéni számla) vonatkozó további, szükséges kérdések kidolgozás alatt állnak, így annak részleteiről csak később tudnak információt adni.