Gazdaság

Keresettek a magyar termékek külföldön

A tavalyi év egészének vizsgálata alapján 10 százalékkal nőtt a magyar termékek exportja – közölte a KSH.

A járműipari keresletnek köszönhetően a külkereskedelem forint- és devizaértékeinek két­szám­je­gyű bővülését regisztrálta a Központi Statisztika Hivatal (KSH) az elmúlt évben. A kivitel növekedési üteme meghaladta a behozatalét, ami jelentősen hozzájárult egyenlegünk további javulásához, ugyanakkor a forgalom negyedévről negyedévre lassult.

A 2011. január–decemberi kivitel értéke 22 322 milliárd forint (80 milliárd euró), a behozatalé 20 392 milliárd forint (73 milliárd euró) volt; a kivitel 10,2, a behozatal 6,9 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1930 milliárd forintot (6886 millió eurót) tett ki, 414 milliárd forinttal (1371 millió euróval) többet, mint 2010-ben.

A tavalyi forgalom forintban mért árszínvonala importban 5, exportban 2,9 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A cserearány 2 százalékkal romlott. 2011. év tizenkét hónapjában a forint a dollár­hoz képest 3,5 százalékkal értékelődött fel, az euróhoz mérten 1,4 százalékkal gyengült. Decemberben a forint értéke az euróhoz mérve 9,7, a dollárhoz képest 10,1 százalékkal romlott.

A tévék nem nagyon kellettek

A gépek és szállítóeszközök exportja és importja 8,5, illetve 4,1 százalékkal bővült 2011-ben. Míg az első negyedévben közel 20 százalékos volumennövekedést regisztráltak mindkét forgalmi irányban, az év többi részében a kivitel bővülése egyszámjegyűre lassult, a behozatal szintje nem sokat változott. E folyamatokat a híradástechnikai, a hangrögzítő és -lejátszó készülék csökkenő forgalma határozta meg. A legnagyobb visszaesést a tévék és azok alkatrészeinek kereskedelmében mérték. Ezzel szemben az általános rendeltetésű ipari gép, az energiafejlesztő gép és be­­rendezés, továbbá a közúti jármű export- és importvolumene dinamikusan nőtt az elmúlt évben.

A feldolgozott termékek kivitele 15,4, a behozatal 12 százalékkal bővült 2010-hez képest. Az árufőcsoporton belül a gyógyszer, gyógyszerészeti termékek forgalmában − 1–2 hónap kivételével − kétszámjegyű volumenbővülést mértek. Átlagot meghaladó mértékben nőtt a járműiparhoz szorosan kapcsolódó termékek, a szakmai, tudományos és ellenőrző műszerek exportja, illetve a gumigyártmány mindkét irányú kereskedelme. A híradástechnikai megrendelésektől is függő műanyag termékek (alap­anyag, feldolgozott), illetve a színesfémek forgalom növekedése nem érte el az átlagot.

Kevesebb kőolaj jött

Az energiahordozók importjának mennyisége – az energiaárak 20 százalékot meghaladó emelkedése mellett – 3,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Az időszakon belül ellentétesen alakult a két legnagyobb súlyú árucsoport behozatala: a kőolaj és kőolajtermékeké az első félévet jellemző kétszámjegyű növekedést követően a második félévben némileg csökkent, míg a természetes és mesterséges gázé a 20 százalékot meghaladó visszaesés után már enyhén nőtt.

2011-ben az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kivitele alig változott, míg a behozatalé 5 százalékkal nőtt. A kivitelben legnagyobb súlyú gabona és gabonakészítmény exportja – az árak közel 40 százalékos emelkedése mellett – több mint tizedével maradt el az előző évitől. Ugyanakkor számottevő volt a hús és húskészítmény importjának, valamint az élő állat kivitelének a bővülése, előbbinél az EU-s, utóbbinál az EU-n kívüli országokkal kereskedett hazánk.

Inkább EU-n kívüli országokba szállítottunk

Az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem volumene 2011. január–decemberben a kivitelben 7,8, a behozatalban 10,2 százalékkal nőtt 2010-hez képest. Külkereskedelmi mér­legünk az új tagállamok esetében 210 milliárd forinttal javult. Ezzel szemben az aktívum a régi tagállamok vo­nat­­ko­zásában 290 milliárd forinttal romlott.

Az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene dinamikusan, 18 százalékkal bővült, ugyanakkor az importé nem változott.

A külkereskedelmi mérleg hiánya 899 milliárd forint volt, 494 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben. A legnagyobb mértékű egyenlegjavulás (804 milliárd forint) az ázsiai viszonylatban történt, elsősorban a híradástechnikai, a hangrögzítő- és lejátszó készülékek forgalmának alakulása miatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik