Olvasónk hívta fel a figyelmünket arra, hogy közszolgaként kevesebb bérkompenzációt és ezért kevesebb fizetést is kap amiatt, hogy van két gyermeke, ahhoz képest, mintha gyermektelen lenne. Az ok, hogy a közszolgák bérkompenzációjáról szóló kormányrendelet szerint figyelembe kell venni azt is, hogy jogosult lenne-e a dolgozó családi kedvezményre, vagy sem. Ha nem ő vesz igénybe, akkor is. Az üzleti szféra bérkompenzációjáról szóló kormányrendelet nem diszkriminál gyerekszám szerint.
Ha nem közszolga lenne
Olvasónk (nevezzük őt Katalinnak) bruttó fizetése 84 900 forint. Ha az üzleti szférában dolgozna, 14 400 forint emelést kaphatna, amennyiben a munkáltatója az általános szabály szerint végrehajtaná nála az elvárt béremelést. Ezt a plusz összeget attól függetlenül kapná meg, hogy van-e gyermeke, vagy nincs.
Mégpedig azért, mert mint Zara László adószakértő is megerősítette, az üzleti szférában a bérkompenzációnál kizárólag a dolgozó bruttó bérét veszik figyelembe, s azt emelik meg az elvárt mértékben. Ha a dolgozónak jár családi kedvezmény, akkor azt a megemelt bérből érvényesítheti. Nem így a közszolgáknál.
Két gyermekért 9 ezerrel kevesebb
A közszolgáknál azonban nemcsak a bruttó bért kell figyelembe venni, hanem számos más szempontot is, ami eléggé bonyolulttá teszi a szabályozást. Például azt, hogy hány gyermek után lenne jogosult családi kedvezményre a dolgozó, továbbá hogy már decemberben is közszolga volt-e, vagy csak januártól, hogy házastársa közszolga-e, vagy sem, hogy melyikük fizetése a magasabb, és mennyivel, s hogy valamelyikük fizetése alacsonyabb-e, mint 109 ezer forint.
Repül a kompenzáció – Fotó: Kummer János
Nézzük Katalin esetét. Házastársa nem közszolga, és náluk a férj veszi igénybe a családi kedvezményt a két gyermek után. Ha nem lenne gyermekük, akkor Katalin 17 800 forint kompenzációt kaphatna. Amennyiben egy gyermeket nevelnének, 6800 forint kompenzáció járna neki, a két gyermekre viszont már csak 1000 forintot kap a rendeletben szereplő 4. táblázat alapján. Eddig 64 890 forintot vitt haza, most (a két gyereke miatt) mindössze 56 264-et. Majdnem 9 ezer forinttal kevesebbet!
A minisztérium szerint így korrekt
A Nemzetgazdasági Minisztériumnál azt firtattuk, vajon miért kell ennyi szempontot figyelembe venni a közszolgák kompenzációjánál, és (konkrét számokkal alátámasztva) miért fizetnek kevesebbet a gyerekeseknek. Azt válaszolták, a kompenzáció összegének meghatározásánál kiemelten fontos alapelv volt, hogy a nettó családi bevétel az adó- és járulékváltozások következtében ne legyen kevesebb, mint az előző évben. (Ez kicsit sántít, mert a család bevételére nem kérdeznek rá a kompenzáció igényléséhez szükséges nyomtatványon.)
Úgy érveltek tovább, hogy mivel a család bevételébe beleszámít a családi kedvezmény érvényesítése is, ezért muszáj vizsgálni a jogosultságot. Ez pedig a minisztérium szerint értelemszerűen maga után vonja a gyermekek (kedvezményezett eltartottak, illetve eltartottak) számának figyelembevételét. A versenyszférában ezt nem kell vizsgálni. És ott (amennyiben a munkáltató megadja az elvárt béremelést) nem is keresnek kevesebbet a gyerekesek idén, mint tavaly. Sőt, még kicsivel többet is kaphatnak, hiszen a megemelt bruttóra nagyobb családi kedvezményt érvényesíthetnek.
Hátrány a gyerek
A rendeletre hivatkozva azt is írta a minisztérium, hogy a kompenzáció elveinek meghatározásánál nem tekinthette a jogalkotó alapnak azt, hogy a házas-, vagy élettársak közül ki veszi igénybe a családi kedvezményt, csak azt, hogy elvileg ki lehet jogosult rá. S itt azzal indokoltak, hogy ez a döntés év közben bármikor megváltoztatható. Ez igaz, Katalin dönthetne úgy év közben, hogy mégis igénybe veszi a családi adókedvezményt.
De még egyszer hangsúlyozzuk, ha nem közszolga lenne, akkor emiatt semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érné őt. Sőt, a megemelt bruttójára a családi kedvezmény érvényesítése után többet kaphatna kézhez. Hiszen pont arra való a családi adókedvezmény, hogy a gyermekek felneveléséhez hozzájáruljon a kormány (ahogy ezt sűrűn hangoztatják is). Méghozzá úgy, hogy kevesebb adót szed be a családosoktól, így ők több fizetést vihetnek haza. Úgy tűnik, a közszférában ez nem cél.
Igaza van az olvasónak
Az MSZOSZ bérpolitikai szakértője, Hanti Erzsébet szerint igaza van az olvasónak. Valóban rosszabbul járhatnak a gyermekes közszolgák a bérkompenzációnál. Hozzátette azonban, hogy már tavaly is rosszabbul jártak, mert a gyerekes adókedvezményt már tavaly is figyelembe vették a közszolgák kompenzációjánál. Akkor ez még kivédhető volt, mert csak a tényleges igénybevétel számított, így átcsoportosíthatták a házastárshoz a családi kedvezményt. (Kérdés, mennyire volt etikus ilyen beépített trükközésre kényszeríteni a közszolgákat…) Most viszont ez sem lehetséges, hiszen az igénybevételtől függetlenül kevesebb kompenzáció jár a gyerekeseknek.
A szakértő szerint nem szabadna, hogy az általános bérkompenzációról szóló kormányrendeletet ilyen (a gyerekesekre hátrányos) módon felülírja a közszolgák kompenzációjáról szóló kormányrendelet. Másrészt az a véleménye, hogy ha nem a közszolga veszi igénybe a családi adókedvezményt (hanem a nem közszolga házastárs), akkor sem szabadna, hogy emiatt kevesebb bérkompenzációt kapjon.
Mellébeszélnek?
Hanti Erzsébet tipikus mellébeszélésnek értékelte a minisztérium válaszát, amiből az látszik, hogy nem merik kimondani: most rosszul járnak a gyerekesek. Az adóba épített gyerekkedvezmény is a kormány hibás lépése volt, ami most épp azokra üt vissza, akiknek kedvezni akartak a bevezetésével – írta megkeresésünkre.
Arra is van tippje, hogy a közszolgáknál miért veszik figyelembe a kompenzációnál a gyermekeket. Úgy véli, a kormány jóval (kb.150 milliárd forinttal) kevesebbet szánt a célra, mint amennyibe akkor kerülne a kompenzáció, ha az elvárt béremelést mindenkinél végrehajtanák, és a vállalkozások is mind igénybe vennék az állami támogatást. Ezért ott akadályozzák a kompenzálást, ahol tudják: a közszférában, ami az ő hatáskörük, munkáltatóként. A költségvetésnek komoly gondot okozna, ha mindenki, aki erre jogosult, lehívná az adókedvezményt – jegyezte meg.
Csodálkozni nem kell ezen – tette hozzá. A kormány nem azért törölte el az adójóváírást, hogy a teljes összegét visszaossza. Az adójóváírás eltörlése természetesen adóemelés – szögezte le. Erre rímel, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter költségvetési bizottsági meghallgatásán nemrégiben mondott: igazságtalan volt, hogy 1,2 millió minimálbéres (az adózók negyede) nem fizetett adót, ezért szüntették meg az adójóváírást.
