A gazdasági minisztert Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel, hogy új reálgazdasági tervet dolgozzon ki, amelyet (177 oldalban) pénteken publikáltak. Az anyag célja a benne foglaltak szerint a gazdaság motorjainak beindítása, a gazdaság fejlesztése mellett az, hogy “földrajzi adottságainkat kihasználva, hazánk regionális centrummá, regionális csomóponttá váljon”. A dokumentum elveket fogalmaz meg, a konkrétumok egyelőre ebből az anyagból is hiányoznak.
Miből lesz növekedés?
Elsősorban az újraiparosítás, a földrajzi előnyök kihasználása és az export arányának a növelése révén érhető el az anyag szerint a növekedés. Az ehhez szükséges forrásokat az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználása, illetve a nettó export (a kivitel és a behozatal különbségének) maximalizálásával lehet biztosítani. Az anyag szerint a kormány az utóbbit választja.
A nettó export növelését importkiváltó gazdaságpolitikával érik el a termelésben és a felhasználásban, ami mellett elősegítik majd az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalatok további terjeszkedését.
A magyar gazdaság jövő évi bővülését illetően ugyanakkor ez az anyag sem tartalmaz konkrétumokat. Mindössze annyit jeleztek az összeállítók, hogy a 2012-es költségvetés a bruttó hazai termék 1,5 százalékos növekedésével számol, amely romló külpiaci konjunktúra alapján felülvizsgálatra szorulhat.
Regionális központ
Az ázsiai növekedési zóna nyugati kapuja, az innováció vezérelte nyugat-európai növekedési övezet keleti kapuja, illetve az észak-déli irányban húzódó új borostyánút meghatározó szereplője egyaránt lehet az összeállítás szerint Magyarország földrajzi adottságainak köszönhetően. Az anyag készítői a földrajzi kapcsolatok megosztásában négy irányt határoztak meg: erőteljes keleti nyitást, erős rácsatlakozást a nagy európai exportőrökre, a Kárpát-medencei Gazdasági Együttműködést és a Visegrádi és Nyugat-Balkáni Együttműködést.
Javuló versenyképesség
A tanulmány középtávú célként (3 éven belül) megjelöli, hogy Magyarország a három legelfogadottabb nemzetközi versenyképességi rangsorban (OMD, WEF, Doing Bussiness) a legjobb 15 uniós tagállam és ezzel párhuzamosan a három legjobb kelet-közép-európai EU-tagállam között legyen. Hosszabb távon pedig (öt éven belül) mindhárom rangsorban a legjobb tíz EU-tagállam közé kerülne hazánk a tárca elképzelései szerint.
Az IMD 2011 májusában megjelent World Competitiveness Yearbook 2011. kiadványban hazánk a 47. helyen szerepelt, 2010-ben a 42. volt (2000-ben még a 27., 2003-ban a 30. helyen álltunk). E rangsorban 3 év múlva a 31., 5 év múlva a 23. hely a célkitűzés.
A Word Economic Forum (WEF) 2011 szeptemberi The Global Competitiveness Report 2011-2012. összeállításában a 48. helyezés jutott Magyarországnak, 2010-ben 52-ek voltunk. E listán a minisztériumi anyag szerint 3 év múlva a 38., öt év múlva a 20 hely juthatna hazánknak.
A Világbank Doing Business 2012 rangsorában Magyarország az 51., 2010-ben 46. volt. Itt a magyar helyezés 3 év múlva a tervek szerint 36., 5 év múlva a 25. lesz.
Hiányoznak a konkrétumok
A piaci szereplők a terjedelmes anyagot inkább politikai üzenetként, mint konkrét megvalósítható tervként értékelték, amelyben a célok és az azokhoz vezető út sincs egyértelműen meghatározva. Ennek megfelelően ebben a formában semmiképp sem alkalmas arra, hogy az országgal szembeni üzleti bizalmat erősítse – emelték ki.
