A KSH pénteken reggel 9-kor közzétett részletes jelentése megerősítette: augusztusban hazánkban az ipari termelés (a munkanapok számát figyelembe véve) 0,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ebben a sorban ez idén az első negatív adat, és félő, hogy nem az utolsó. A kibocsátás az előző hónaphoz képest is visszaesett: a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal.
A részletes adatsor szerint a legnagyobb visszahúzóerő továbbra is a feldolgozóipari termelés közel egyötödét adó számítógép, elektronikai, optikai termékgyártás: ebben a kategóriában (a megtisztítatlan adatok szerint) 11,2 százalékkal csökkent a termelés. A második legnagyobb, a termelés több mint egyhatodát képviselő járműgyártás év/év alapon 20 százalékkal bővült, nem kis részben az egy évvel korábbi igen szerény teljesítménynek betudhatóan.
Májusban tört meg a lendület
Az év első négy hónapjában az ipari termelés rendre 9 százalék feletti mértékben haladta meg az egy évvel korábbit, májusban aztán a növekedés üteme 2,3 százalékra zuhant. Egy ideig bízhattunk abban, hogy csupán átmeneti megtorpanásról van szó, a júniusi és a júliusi adatok azonban szertefoszlatták a reményeket: az év hatodik hónapjában mindössze 0,9 százalékos, a hetedikben pedig 2,7 százalékos éves növekedésről számolt be statisztikai hivatalunk. (Májusban százalékpontban számítva a visszaesés 7,3 volt, ennél nagyobb mínusszal az EU-tagállamok közül egyedül Írország „dicsekedhetett”, ahol az éves növekedés üteme az áprilisi 8,6 százalékról kereken 0-ra csökkent.)
Jövőre természetesen változik a kép: az autóipari óriásberuházások jelentősen megdobják majd az ipari adatot (is). Nagy szerencsénk, hogy ezekről a tulajdonosok még korábban döntöttek. Más kérdés, hogy ezek az „egyszeri hatások” az éves adatokra – értelemszerűen – nem gyakorolhatnak hosszú távú pozitív hatást. A hosszú távú növekedés motorja egyelőre a tervasztalon sem létezik…
Az európai helyzet
A lassulást (utólag) már könnyű magyarázni: a döntően exportra termelő hazai feldolgozóiparnak az európai partnerek mutathatták fel a Lassíts! táblát. A képet ugyanakkor árnyalja, hogy az európai adatok jóval kisebb megtorpanást mutatnak az adatok: júniusban mind az unió egészében, mind a közös pénzt használó blokkban lassult ugyan az ütem, de a következő két hónapban „korrigáltak” a mutatók.
Az Eurostat legfrissebb, a héten közzétett jelentése szerint augusztusban az unióban átlagosan 4,3 százalékkal, az eurózónában pedig 5,3 százalékkal nőtt év/év alapon az ipari termelés. Az – akkor még előzetes – magyar adat a luxemburgi statisztikusok összesítésében nem szerepel, de sokat elmond az a tény: az Eurostatot tájékoztató 22 tagállam közül 17 éves összevetésben még növekedésről számolt be.
A magyarországihoz hasonló lassulást mutat a statisztika a régió országai közül Csehországban és Szlovákiában (bár éves szinten visszaeséstől egyelőre nem kell tartani), a recessziót Európában egyedül elkerülő Lengyelországban pedig augusztusban újra erősített az ágazat.
Óvatos optimizmus?
Az igazi meglepetést a havi adatok okozták: az euróövezetben az ipari júliushoz képest 1,2 százalékkal, 2010 novembere óta nem látott mértékben bővült, alaposan rácáfolva a piaci várakozásra: a Bloomberg által megkérdezett elemzők például – átlagosan – 0,8 százalékos visszaesésre számítottak. A jóslás nehéz dolog, még akkor is, ha a múltról van szó…
A pozitív meglepetés után mindenesetre enyhültek a félelmek: bár a szakemberek szerint továbbra is fennáll annak kockázata, hogy az öreg kontinens gazdasága újra recesszióba süllyed, az idei harmadik negyedévben azonban már csak kevesek szerint csökkent a GDP. (Az eurózónában a második negyedévben negyedév/negyedév alapon 0,2 százalékos volt a növekedés.)
Húz még a lokomotív…
Az európai (és a magyar) gazdaság első számú húzóereje, a német ipar is lassult kissé 2011 augusztusában. Európa legnagyobb gazdaságában az ipari termelés a nyolcadik hónapban 1 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest – igaz, hogy ezt megelőzően júliusban hó/hó alapon még 3,9 százalékos bővülést regisztráltak, és az éves növekedés még így is megközelítette a 8 százalékot…
Aggodalomra adhat okot ugyanakkor, hogy a feldolgozóipari rendelésállomány – ez a magyarországi beszállítók szempontjából az egyik legfontosabb német makroadat – augusztusban tovább csökkent: a júliusi 2,6 százalék után 1,4 százalékos volt a havi szintű visszaesés.