Visszadobta a labdát a Legfelsõbb Bíróság a szegedi Partiscum XI. Takarékszövetkezet ügyében. Félévvel ezelõtt a Szegedi Ítélõtábla döntött úgy, hogy a pénzintézet egyoldalú szerzõdésmódosításai tisztességtelenek voltak, ezért érvénytelenek. Ha a döntést az LB elfogadta volna és beépült volna a bíráskodási gyakorlatba, akkor perek százai indulhattak volna a pénzintézetek ellen egyoldalú szerzõdésmódosítások és kamatemelések folytán. Az LB új eljárásra adott utasítást az ügyben.
Az LB a részítéletben javarészt hatályon kívül helyezte a Szegedi Ítélõtábla másodfokú jogerõs döntését, és a Csongrád Megyei Bíróságot arra utasította, hogy új elsõ fokú eljárása során a részítéletben megfogalmazott objektív kritériumok alapján érdemben vizsgálja meg az egyoldalú szerzõdésmódosításokat.
Az LB szóbeli indoklásában kifejtette: az egyoldalú szerzõdésmódosításra lehetõséget adó okok listájának tételes vizsgálatakor figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy külsõ objektív, a felek által nem befolyásolt-e az egyoldalú módosításra okot adó körülmény, azt figyelembe vették-e a felek a szerzõdéskötéskor, illetve, hogy a professzionális gazdasági szereplõ ésszerû módon elõre láthatta-e.
A Partiscum védelme korábban és most is arra hivatkozott, hogy a kedvezõtlen pénzpiaci változásokat egyszerûen képtelenség elõre beépíteni az árba, ezért az európai és a magyar jogszabályok is lehetõséget adnak az egyoldalú szerzõdésmódosításokra. Hozzátette azt is, hogy a sokéves futamidejû hiteleknél képtelenek minden gazdasági kockázatot magukra vállalni a hitelnyújtó pénzintézetek, ennek kikényszerítése pedig a hitelezés befagyásához vezetne.
A határozathirdetés után az alperes Partiscum azért üdvözölte a döntést, mert az lehetõséget ad egyoldalú szerzõdésmódosításaik jogszerûségének bizonyítására. Civil szakértõk viszont úgy nyilatkoztak a bíróság folyosóján, hogy az LB által támasztott feltételeknek az egyoldalú szerzõdésmódosítások jobbára nem felelnek meg.
Korábban Galcsik Éva, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szakértõje az fn.hu-nak úgy nyilatkozott, ha a döntés következtében megindulna a tömeges pereskedés, az nem oldaná meg a károsultak helyzetét, viszont jelentõs károkat okozna, mert a bankok a keletkezett veszteségeket nemcsak a hitelcsomagokba, hanem minden banki termékbe beépítenék. Jelenleg egyébként is romokban hever a hitelpiac, nagyon leszûkült a hitelt felvevõk köre, nincs fizetõképes ügyfél és nincsenek tõkeerõs vállalkozások sem.
Binder István a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivõje lapunknak korábban elmondta, a pénzintézetek mûködési engedélyének kiadásakor az általános szerzõdési feltételek és az üzletszabályzat meglétét ellenõrzik, de ezek jogszerûségét az engedély kiadását követõen is rendszeresen vizsgálják, fõleg mivel 2010 eleje óta a szervezet már fogyasztóvédelmi tevékenységet is végez. Hozzátette, éppen az egyoldalú kamatemelések eseteinek elszaporodása miatt indult idén nagyszabású vizsgálat az 5 legnagyobb devizahiteleket kínáló banknál.
A Szegedi Ítélõtábla fél évvel ezelõtti jogerõs ítéletében három évre visszamenõleg minden szerzõdõ fél vonatkozásában kimondta, hogy a Partiscum összes egyoldalú szerzõdésmódosítása tisztességtelen, ezért érvénytelen. A Partiscum felülvizsgálati kérelemben támadta meg a jogerõs döntést.
