Róna szerint a kormány lényegében azt írja elõ a bankoknak, hogy engedjék el az adósaik tõketartozásának a 20 százalékát. Egy ilyen intézkedés nem állhat meg az európai jogrendszerben, a bankok kártérítést fognak követelni, és elõbb-utóbb meg is fogják kapni azt.
A közgazdász megjegyezte: Orbán Viktor több célját helyesli ugyan, de nem érti, hogyan végezhet a kormány ennyire slendrián munkát.
Róna Péter abban sem biztos, kiszámolta-e bárki, hogy elegendõ a tõketartozás 20 százalékának elengedése a devizahiteles probléma megoldásához. Róna számítása szerint ugyanis a frank alapú hitel magasabb kamatú forinthitellel történõ kiváltása után, még a tõketartozás 20 százalékának elengedése ellenére is az adós nagyjából ugyanazt a törlesztõrészletet fizetheti majd, mint jelenleg. Igaz, az adósnak nem lesz árfolyamkockázata. Kamatkockázata viszont továbbra is lesz. Mennyivel vagyunk elõbbre? – tette föl a költõi kérdést Róna.
A közgazdász a magas forintkamatok kapcsán megjegyezte: valójában arról lenne érdemes beszélni, miért ennyire magas a magyar alapkamat, s miért kell a magyar vállalkozásoknak kitermelni 8 százalék fölötti reálkamatot – amit valójában lehetetlen kitermelni. Ha a vállalkozás nem akarja kifizetni ezt a reálkamatot – mert nem is lehet -, akkor vállalnia kell az árfolyamkockázatot. Róna szerint ez a magyar gazdaság legnagyobb problémája, amelynek megoldása nélkül soha nem lesz érdemi növekedés.
Róna – visszakanyarodva a fix árfolyamú végtörlesztésekhez – fölhívta arra is a figyelmet, hogy a magyar banki mérlegekben a számításai szerint mintegy 7 milliárd svájci frank forrás van. Ha a hazai bankok fölszámolják ezeket a kötelezettségeiket, akkor az fölveri a frank árfolyamát, s egyben gyengíti a forintét. A közgazdász szerint ezért a magyar jegybanknak kellene adnia frankot a hazai bankoknak, illetve az MNB-nek együtt kellene mûködnie a svájci jegybankkal.
közgazdászi aggodalmak
A fix árfolyamú végtörlesztéssel kapcsolatos gondokra több közgazdász, elemzõ is fölhívta a figyelmet. Heim Péter a recesszió veszélyérõl beszélt, Suppán Gergely, a Takarékbank elemzõje pedig úgy vélte: a forinthitelre történõ tömeges átváltás egyik akadálya, hogy a magas forintkamatok miatt nem feltétlenül éri meg, a másik, hogy a bankok rendelkezésére nem áll annyi forintforrás, amivel ki lehetne váltani a deviza alapú hiteleket, a harmadik a hitelképes ügyfelek száma. Mivel a végtörlesztés jelentõs devizakereslettel jár, a forint nagyobb mértékben is gyengülhet, ami a hiteleiket végtörleszteni nem tudó háztartásokat hozza nehezebb helyzetbe
