Miután deviza alapú hitelt már nem kaphat a lakosság, a forinthitelek állománya 2884,5 milliárd forintról 2898,7 milliárdra nőtt júniusban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A forintbetét-állomány még ennél is nagyobb mértékben, 65 milliárddal, 6218,9 milliárd forintra nőtt az első nyári hónap végére – tippünk szerint az egykulcsos szja-rendszer kedvezményezettei óvatosak és takarékoskodnak.
Megrázóak a devizahitel-állomány alakulását jelző számok. Június elején az összhitelállomány értéke forintosítva 5386,9 milliárd volt, a hónapban 38,8 milliárd forintnyi devizahitelt törlesztett a lakosság, de leginkább a svájci frank erősödése miatt az állomány forintértéke 50,7 milliárddal nőtt. Összességében ezért – a törlesztések ellenére – június végén a devizahitelek állománya 5398,8 milliárd forintra emelkedett.
Prociklikusan működnek a bankok
Júniusban tovább folytatódott a 2008 utolsó negyedéve óta tartó szomorú trend, vagyis egyre csökken a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott kölcsönök összértéke. A cégek forinthitel-állománya június végére 3211,3 milliárd forintra csökkent a hó eleji 3296,9 milliárdról, míg a devizahitel-állomány 3978,8 milliárdra esett az elsején regisztrált 3990,1 milliárdról.
Ráadásul a jegybank másik pénteki közleménye szerint a cégeknek nyújtott hitelek drágultak is: „a nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos hitelköltség mutatója az 1 millió euro érték alatti forinthitelek esetében változatlan maradt, míg az 1 millió euro érték feletti forinthiteleknél növekedés figyelhető meg. Az 1 millió euro érték alatti eurohitelek esetében az átlagos hitelköltség mutató kisebb mértékben növekedett, míg az 1 millió euro érték feletti eurohitelek átlagos hitelköltség mutatója esetén nem láttunk érdemi változást” – olvasható az MNB közleményében.
Nincs trendforduló, az MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról címet viselő áprilisi kiadványának minden elemző megállapítása továbbra is érvényes. A jegybank közgazdászai akkor azt írták: a vállalati hitelezés mérséklődése főként hitelkínálati okokra vezethető vissza. A pénzintézetek nem vállalnak kockázatot, prociklikusan viselkednek (vagyis a hitelezés befagyasztásával mélyítik a válságot), ami különösen a kis- és középvállalatok számára jelent problémát, számukra ugyanis nincsen alternatív finanszírozási forma (például külföldi anyacégüktől nem kaphatnak kölcsönt).
Nincs jele a kilábalásnak
A gazdaság a kivitel élénkülése nyomán már 2010-ben növekedni kezdett, de ezt azóta sem követi a vállalati hitelállomány bővülése, sőt: az hónapról hónapra csökken – jegyezték meg az MNB közgazdászai még tavasszal. A szomorú trend azóta is folytatódik. Más régiós országokban a céges hitelek összértéke már egy éve nő, csak a válság által komolyan sújtott Lettországban és Litvániában rosszabb a helyzet, mint Magyarországon.
2010 második fele óta nemcsak a válság és a banki óvatosság mérsékli a hitelnyújtási kedvet, hanem a banki jövedelmezőséget megtépázó különadó is – hívja fel a figyelmet az MNB, tehát a költségvetést még évekig érdemben kisegítő bankadó már érezhetően fékezi a gazdasági növekedést.
Tényleg növekszünk?
Az adatok mögött megbújó trendek rendkívül veszélyesek. A kkv-szektor pénzügyi kiszárítása érdemben növelheti a munkanélküliséget (legtöbb honfitársunk kis magyar cégeknél dolgozik) és csökkentheti az állami adóbevételeket, újabb és újabb kiigazításra kényszerítve a kormányt.
A mérséklődni nem akaró devizaadósság-hegy megfojthatja az egyébként sem túl acélos magánfogyasztást: a bevételeik egyre nagyobb részét adósságtörlesztése fordítók százezrei másra már egyre kevésbé képesek költeni. A vásárlók elmaradása pedig gyorsan meglátszik a cégek, elsősorban a hazai kkv-k bevételein, és a kör máris bezárult.
Kérdéses, hogy az exportorientált GDP-növekedés mindebből mit tud ellenpontozni – legalább a makroszámok terén.
