Csütörtökön derül ki, hogy az Európai Bíróság elmeszeli-e Magyarországot az áfatörvény visszaigénylésekkel kapcsolatos szabályai miatt, ítéletet hirdetnek ugyanis abban az ügyben, hogy megfelel-e az uniós irányelvnek a magyar törvény, mely korlátozza a visszaigényléseket.
A mostani áfatörvény szerint előfordulhat, hogy az adózó a levonandó adóját soha nem kapja vissza a hatóságtól, mert nem állnak fenn az áfa-visszaigénylés speciális feltételei. Ameddig ugyanis egy cég valamely szállítóját, partnerét ténylegesen ki nem fizeti, az ügylet kapcsán felszámítandó áfát nem kaphatja vissza. Az áfa csak akkor lesz visszaigényelhető, ha a számlát kifizették, különben csúszás következik. Azt, hogy meddig, semmi sem korlátozza.
Itthon is sokan kritizálják a szabályt, mondván, az állam ezzel szinte maga generálja a körbetartozásokat. Rengeteg hazai vállalkozás azért küzd ugyanis likviditási problémával, vagy éppen megy csődbe, mert míg az adózónak minden esetben be kell fizetnie az áfát az általa nyújtott szolgáltatások után – akkor is, ha őt még nem fizette ki a partnere -, a neki nyújtott szolgáltatások utáni áfát viszont addig nem kaphatja vissza, amíg ténylegesen ki nem fizette szállítóit. Egy vállalkozás likviditási helyzetének romlása egyébként a szállítókat is súlyosan érintheti, hiszen így kisebb az esély arra, hogy a cég idejében kifizeti partnerét. És mivel a szabály szerint a szállítónak a kifizetés beérkezésétől függetlenül ki kell fizetnie az általa nyújtott szolgáltatás áfáját, villámgyorsan kialakul ezzel a körbetartozási lánc.
Az EU védené a magyar cégeket
A magyar gyakorlat ellen egyébként nem is a hazai vállalkozások tiltakoztak, hanem maga az Európai Bizottság, mondván, a törvény nincs összhangban az uniós követelményekkel.Ezt májusban a főtanácsnoki indítvány is megerősítette. A Bizottság is arra hivatkozik, hogy az adózónak a pozitív áfakülönbözet erejéig követelése áll fenn az állam felé, a visszaigénylés elhalasztása pedig rontja az adózó likviditási helyzetét és növeli az üzleti kockázatot.
Az uniós áfarendszer szerint egyébként a vállalkozások mentesülnek a beszerzéseik során rájuk áthárított – fizetendő vagy megfizetett – áfa terhe alól. A magyar szabályozás ezt ott sérti meg, hogy áfát visszaadni csak a csillagok megfelelő együttállása (lásd a fenti feltételek) esetén hajlandó az állam.
A májusi főtanácsnoki indítványtól ugyan hozhat eltérő ítéletet az Európai Bíróság, ám ez csak ritkán esik meg.
Ha viszont módosítania kell Magyarországnak az áfatörvényt, az a Napi Gazdaság szerint 100 milliárd forintos nagyságrendű költségvetési rést üthet a költségvetésen, amit valahonnan pótolni kell. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy az Európai Bíróság még bírság megfizetésére is kötelezi majd a magyar államot. Mindemellett azonban jelentős segítség lenne az uniós irányelvnek megfelelő törvény a magyar vállalkozásoknak, rengeteg cég fellélegezhetne.
