Amíg Magyarország az EU tagja, addig a magyar termőföld külföldieknek való eladásának a tilalma ütközik a csatlakozási szerződéssel – írja a Világgazdaság. Az erről szóló korlátozás 2014-ben jár le, utána a kormánynak nem lesz joga arra, hogy egy külföldi természetes személy esetében más elveket alkalmazzon, mint egy magyarnál.
Jogi zavart okozhat az is, ha a forintot az alaptörvényben nevesítik fizetőeszközként. 2003-ban ugyanis Magyarország a csatlakozási szerződésben vállalta, hogy cél lesz a közös fizetőeszköz bevezetése. Így azonban ha az ezután következő választásokon a győztes nem szerez kétharmadot, az ellenzék megvétózhatja az eurót.
Sajátos, hogy a közgondolkodás ennyire populista, demagóg irányba megy el, más országokban ilyesmi fel sem vetődik – mondta Raskó György. Az agrárközgazdász szerint a külföldi termelő is Magyarországon termel, ezért nem igaz, hogy nemkívánatos a külföldiek termőföldvásárlása. Az igazi gond, hogy az összes kormány elmulasztotta a magyarok földvásárlását szisztematikusan.
Ennek révén évek alatt hozzá lehetett volna segíteni a magyar gazdákat ahhoz, hogy állami támogatással érjenek el egy ésszerű birtokméretet, és így rentábilisan tudjanak gazdálkodni. Még három év állna rendelkezésre a földvásárlási moratórium lejártáig, ám ma sincs földvásárlási program – tette hozzá Raskó György.
Általában elmondható, hogy komoly jogvitákhoz vezethet az, ha egy EU-tagállam alaptörvényének néhány rendelkezése ellentmond az uniós jognak – mondta a lapnak Kende Tamás, az ELTE nemzetközi jogi tanszékének oktatója. Az EU bíróság gyakorlata szerint az EU joga a nemzeti jog felett áll, és ez az alkotmányokra is igaz.
Ha az uniós jogot egy konkrét ügyben a tagállam bírósága azért nem alkalmazná, mert a nemzeti alkotmány mást ír elő, akkor az Európai Bíróság akár ki is mondhatja, hogy az adott rendelkezést a tagállam nem alkalmazhatja, és a jogsértés súlyától függő, jelentős összegű bírságot is megállapíthat – tette hozzá Kende Tamás.
A nemzetközi jogász szerint a német alkotmánybírák húsz éve még kimondták, hogy a nemzeti alkotmány az EU-jog felett áll, de mára ezt felülbírálták. A korábbi döntések indoka az volt, hogy az uniónak nem volt saját alapjogi chartája. Mostanra ez megváltozott, így a legtöbb nemzeti alkotmánybíróság is elismeri, hogy a nemzeti alkotmány nem írja felül az EU-jogot.
A hamarosan lejáró termőföld-moratóriumról tegnap a kormányfő azt mondta: nem Brüsszellel kell foglalkoznunk, arra kell magunkat elszánnunk, hogy Magyarországon a termőföld a magyarok kezében maradjon. „Ehhez persze bonyolult és ravasz jogi megoldások kellenek” – tette hozzá Orbán Viktor.
AJÁNLOTT LINK:
EU-jogot sérthet az alkotmány (Világgazdaság)
