A kezdetben 6, legutóbb 8 százalékos nyugdíjjárulékot 10 százalékra egészíthette ki a tag saját pénzéből, de megtehette ezt munkáltatója is, egyfajta támogatásként – magyarázta Kövesi László. Véleménye szerint erre a kiegészítésre a teljes – a magánnyugdíjpénztár gazdálkodása eredményeként elért – hozam visszajár, mivel az nem a kötelező járulék után képződött.
A szabályok szerint azonban jelenleg a teljes befizetés, azaz a kötelező és a kiegészítés után is csak a reálhozam, azaz az inflációt meghaladó rész jár. Az alelnök véleménye szerint ezért külön kellene számolni a kötelező és a kiegészítő befizetésekre jutó hozamot.
Kövesi László számításai szerint, ha nem így számolnak, akkor a kiegészítést is fizető korábbi magánnyugdíjpénztár-tag csak 58 százalékát kapja meg annak, ami járna neki. Aki 100 ezer forint reálhozamot kap a teljes befizetése után, akár 80 ezer forintot is veszíthet, ha a kiegészítő befizetésére nem a teljes hozamot számolják ki neki.
Ott is érdekes ez, ahol egy magánnyugdíjpénztár nem teljesített infláció felett: itt reálhozamként a többletet befizető nem kap semmit, mert teljes hozamát visszateszik az állami kasszába. Márpedig a kiegészítésére jutó hozam itt is járna, hiszen nem tartozik a járulékhoz – mondta a Magyar Pénztárszövetség alelnöke.
“Lehetséges, hogy ha állami munkáltató egészítette ki a munkavállalója befizetését, nem mernek majd jogorvoslatot kezdeményezni, mert feltehetően szeretnének továbbra is alkalmazottak vagy tisztségviselők vagy hivatásos jogviszonyban állók maradni. Valószínű azonban a magáncégeknél, ahol a dolgozóik befizetését kiegészítették, ott lesz olyan, ahol a munkavállalók jogi segélyt is fognak kapni a jogosan járó hozamrészük visszaszerzése érdekében” – mondta Kövesi László.
