A magyar bankadó mértéke Európában messze a legnagyobb a GDP-hez viszonyítva: meghaladja a 0,7 százalékot, a hasonlót fontolgató Ausztriában kevesebb lenne 0,2 százaléknál, a jövőre hatályba léptető Nagy-Britanniában alig haladja meg a 0,1 százalékot. A sort a közterhet tavaly kivető Svédország zárja 0,036 százalékos mértékkel.
A PC értékelése megegyezik a más elemzésekben megfogalmazottakkal. Eszerint a zömében külföldi tulajdonú magyar bankok visszafogják a hitelezést, ami viszont mind a gazdaságban, mind a lakossági fogyasztásban visszafogja a remélt növekedést. A rosszabb hozamkilátások miatt pedig a tulajdonosok esetleg kevesebb pénzt fektetnek magyarországi bankjaikba.
A PC-ben is úgy vélik, hogy a pénzintézetek megtalálják a módját a megnövekedett teher ügyfelekre áthárításának: egyértelműen a bankadó hatása, hogy több pénzintézet elhalasztotta a devizahitel-kamatok csökkentését.
Az elemzőintézet is felveti azt az aggályt, hogy a 2013-ig egyszeri tételnek tervezett különadók kivezetésekor keletkező hatalmas bevételkiesés mivel lesz pótolható. Nem zárható ki, hogy az extraadók 2013 után is megmaradnak, ami viszont alááshatja a gazdasági szereplők kormány iránti bizalmát és megingathatja a bankrendszer pénzügyi stabilitását – írja a PC.
