A bankok óvatossága, bizonyos jogszabályi változások és az újabb és újabb pénzügyi krízisek nyomán mind a magánszemélyek, mind a vállalatok egyre szigorúbb feltételek mellett kapnak hitelt. Amit a bankok már nem vállalnak el, azt teljesen szabálytalanul igyekeznek magánszemélyek és csalárd pénzügyi vállalkozások pótolni.
Jobb esetben pótolni, vagyis más paraméterekkel, de valóban hitelt folyósítani. Rosszabb esetben azonban a közvetítők csak úgy tesznek, mintha valóban hitelfelvételi segítséget tudnának nyújtani, miközben csak egy kis pénzt igyekeznek kicsikarni az utolsó szalmaszálba kapaszkodó ügyfelekből. Milyen technikákról van szó?
Álügynökök
Az egyik tipikus bűnelkövetés, a sármos, minden problémára megoldást találó, magabiztos hitelközvetítő ügynök esete, aki valójában nem ügynök, csak egy csaló. Mi a hirdetéseinek szövege, hogyan lép fel a kliensekkel szemben? „Rajta van a rossz adósok listáján? Nem gond, bízzon bennem, egy kis extrapénzzel megolajozzuk a folyamatot, adjon nekem hetvenezer forintot, ezzel azonnali megoldást találok a bank általam jól ismert ügyintézőjénél.”
A már minden legális csatornától elhajtott kétségbeesett cég vagy magánszemély átadja a kenőpénzt, majd pár hét múlva kiderül, hogy a kenőpénz ellenére sem sikerült elintézni a hitelt. Sajnos a pénzt már elvitte a banki ügyintéző – védekezik a közvetítő, ha egyáltalán még elérhető. „Nem sikerült, sajnálom.”
Az ügyfél pedig ott áll hetvenezer forinttal szegényebben, természetesen a pénz átadásáról semmilyen papír nem készült, az egyetlen megadott kontakt, a mobilszám alapján kergetett ügynök pedig el is tűnik, nem veszi fel a telefont. Jogi lehetőség nincsen, a pórul járt kliens átadhatja tapasztalatait, illetve azt a bizonyos mobilszámot a hatóságoknak, jobb esetben segít lekapcsolni egy csalót, de a pénzét aligha kapja már vissza.
Igazi ügynökök
Sokszor valódi bankokkal, valódi kapcsolatban lévő ügynökök hajtanak egy kis extra pénzre. Természetesen ez a csalás is az ügyfél kétségbeesésére apellál. Ezek az ügynökök valóban tudnak segíteni a hitelhez jutásban. E szakma legügyesebbjei, illetve olykor legerkölcstelenebb hullarablói pontosan a legnehezebb helyzetben levő emberekre vadásznak.
Olyan embereket keresnek, akiknek alacsony a pénzügyi kultúrájuk, akiknek semmilyen egyéb lehetőségük nincsen. Az ilyen ügyfeleknek rémesen lassú a bankok egy hónapos hitelbírálata, ügyintézése, hiszen már sokkal korábban kellett volna a pénz. Jön az ügynök, elmondja, hogy sínen van az ügylet, a bank fog adni hitelt, de sajnos csak 50-60 nap múlva.
Nyilván az ügynökön is múlik, hogy mikor adja le a papírokat. Ekkor jön a segítőkész ügynök, ő ugyanis tud egy megoldást, ismer egy olyan céget, amelyik ad áthidaló hitelt, vagy akár az ügynök maga ad személyesen kölcsönt. A paletta széles, olykor valóban tisztességes segítséget kap az ügyfél, de vannak 10-15 százalékos (havi, nem éves) kamatok mellett nyújtott segítségek. Az önzetlen segítők hihetetlen profizmussal biztosítják be magukat.
Azonnal jelzálogot jegyeznek be a banknak felajánlott ingatlanra, amit a bank hitelnyújtásakor azonnal kiengednek, de a banki folyósításból rögtön elviszik a saját jussukat. Az ügyfél valóban rögtön pénzhez jut, csak éppen ezt a gyorsaságot brutális kamattal fizeti meg.
Felesleges mértékben
Talán a legundorítóbb „segítség” a csalárd ügynököktől, amikor kiszolgáltatott embereket meggyőznek, hogy olyan szolgáltatásokat vegyenek igénybe, amire semmi szükségük nincsen. Kell 10 millió forint hitel az új ingatlan megvásárlására, de valamiért az ügyfél a végén 20 millió forint hitelt vesz fel.
Teljesen jogszerűtlen módon magánemberek és cégek olykor rábeszélik a hitelért ácsingózókat, hogy kérjenek sokkal nagyobb összeget. Az ilyen közvetítő ajánlata teljesen törvénytelen, általában arról szól, hogy az ügyfél jól fekszik a banknál, paraméterei alapján nem pusztán 10, de akár 20 millió forint hitelt is felvehet, tegye ezt, majd adja oda a közvetítőnek a „felesleges” 10 milliót.
Az ügynök vállalja, hogy majd megforgatja a pénzt, és segít visszafizetni a kölcsön terheit. Mindez azon túl, hogy teljesen törvénytelen, azért is aljas, mert a bank felé a kliens vállal visszafizetési kötelezettséget, az ügynök akár el is sétálhat a 10 millióval, igen nehéz lesz rajta behajtani, mert persze a lepapírozás mindig nagyon kétes.
További szabálytalanságok
Vannak mutyi magánbankok is. Középre áll egy lelkes „vállalkozó”, összeszed emberektől befektetni való pénzt, azt kihelyezi uzsorára. Ha bejön a követelés, akkor megvan a befektetők extrahozama, de marad mindig a szervezőnek is némi csipegetni való, vagyis teljesen szabálytalanul, magánuzsorabank épült, ahol a befizetések, a kifizetések kockás füzetben, zacskóban történnek, de működőképes a modell, mert extrabefektetésre is van igény, de az extrahitelre is. Hiszen a legális kamatok alacsonyak, mindenki keresi a jobb hozamokat, a legális hitelhez jutás nehézkes, itt is elkél a közvetítő.
Mitől óvakodjunk?
Természetesen nagyon pozitív lenne, ha valamilyen önszabályozás, az ügyfelek valamilyen piaci ismerete, pénzügyi kultúrája segítene kiszűrni a csalárd vállalkozásokat, a büntetőjogi kategóriákat kimerítő magánakciókat. Sajnos a könnyű pénz biztosan vonzó, arra aligha lehet számítani, hogy ne lennének próbálkozások a legális és a féllegális határán. Így a labda a potenciális balekok térfelén pattog.
Mit kell mindenképpen figyelniük? Az előzetesen pénzt kérő ügynökök, a furcsa, csak mobiltelefonos elérhetőséget megadó pénzügyi vállalkozások, a láthatóan „magyar” vezetésű, magyaros kultúrájú, de külföldön bejegyzett cégek mind-mind intő jelek lehetnek. Sajnos rengeteg a csaló, a pénzügyi felügyeletnél és a rendőrségen tucatszámra vannak folyamatban ügyek. Előbb-utóbb borítékolható a Capital Partners jellegű csaló pilótajátékok összeomlása, de amíg elvezetik bilincsben a csaló közvetítőket, rengetegen veszíthetik el pénzüket, amelyet aztán – hiába a bukás – már lehetetlen visszaszerezni. Annyira sohasem lehetünk kétségbeesettek, hogy két-három klikkel ne ellenőrizzük le a céget az interneten, a regisztrált közvetítők listáján.
