A bankok változatlanul óvatosak, csak lassan enyhítenek a hitelezésben 2008. ősze után végrehajtott szigorú feltételeken. Különbözik azonban a gyakorlat: a háztartások esetében elsősorban a szabad felhasználású jelzálog- és személyi célú fogyasztási hitelek kihelyezése érdekében csökkentették a kamatokat és költségeket, a lakáscélú jelzáloghitelek esetében viszont kis mértékben szigorítottak – mondta el csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Tabák Péter a felmérést ismertetve.
A vállalatok esetében a bankok a szigorú feltételek fennmaradásával számolnak, ami viszont az MNB szerint nem szolgálja a gazdasági fellendülést.
Nagy változás a lakossági körben a forint alapú jelzáloghitelek iránti kereslet élénkülése, az új kölcsönök körülbelül felét már a hazai pénzben veszik fel. A meglévő devizahitelek forintra váltása viszont nem érezhető az árfolyamveszteség miatt.
Június közepén új jogszabály fogja rigorózusabb hitelbírálatra kötelezni a bankokat. Ettől kezdve a havi jövedelmet figyelembe vevő hitelezhetőségi limitet kell megállapítaniuk, különbséget téve a deviza- és forinthitelek között is. A határt – az MNB korábbi javaslatától eltérően – a bankok maguk húzzák meg. Tabák Péter szerint azt még nem lehet tudni, mennyire lesz korlátozó az új szabályrendszer a jelenlegi hitelezési gyakorlathoz képest.
A pénzintézetek tavaly óta egyre nagyobb mértékben élnek azzal a lehetőséggel, hogy újrakötik, átstrukturálják a nehéz helyzetbe került ügyfelek szerződéseit. Az így újraformált kölcsönöknél viszont ijesztő mértékű az ismételt nem fizetés mértéke: a 30 napon túli késedelem a nagyvállalatok körében alig 3,5 százalék, a kis- és közepes cégeknél már 9 százalék, a háztartásokban azonban már 20 százalék.
