Gazdaság

Szükségesnek tartjuk az IMF-hitelt

A többség egyetért azzal, hogy a pénzügyi válság miatt Magyarország a közelmúltban a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult segítségért, arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy a megítélt segítség az ország előnyére, vagy éppen hátrányára válik – derül ki a Medián felméréséből.

A felmérést november 3-án készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a Miniszterelnöki Hivatgal megbízásából 1000 fő telefonos megkérdezésével.

A pénzügyi válság, a forint- és részványárfolyamok zuhanása továbbra is vezető helyet foglal el a lakosság érdeklődésében, a megkérdezettek 81 százaléka ezt nevezte meg az elmúlt hetek legfontosabb közéleti eseményeként. A döntő többség arról is hallott, hogy Magyarország a közelmúltban pénzügyi segítség lehetőségét kérte a Nemzetközi Valutaalaptól, és 63 százalékuk egyet is értett a segítségkéréssel. Az egyetértők aránya az MSZP szavazói körében a legmagasabb (83 százalék), ám még a Fidesz-szavazók között is valamelyest többségben vannak azok, akik egyetértettek ezzel a lépéssel.

Abban a kérdésben viszont már erősebben megoszlanak a vélemények, hogy az IMF által megítélt pénzügyi segítség végül is javít, vagy éppen ront Magyarország helyzetén: a hitelfelvételi lehetőség minden második megkérdezett szerint az ország előnyére válik, ám 31 százalék – ezen belül a Fidesz-szavazók több mint fele – szerint inkább hátrányos lehet. A legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak többsége, 64 százaléka szerint már az is szégyen, hogy olyan nehéz helyzetbe került az ország, hogy külső támogatásra szorul. Ezzel a véleménnyel ugyanakkor az összes megkérdezettnek valamivel kevesebb mint fele, 42 százaléka ért egyet. A többség, 50 százalék szerint nincs szégyellnivalónk, hiszen a nemzetközi szervezetek is bíznak abban, hogy az ország képes kilábalni a kialakult helyzetből.

A Valutaalap által nyújtott segítség ellenére a megkérdezettek többsége továbbra is úgy gondolja, hogy a pénzügyi válság Magyarországon akár egy évig, vagy annál tovább is eltarthat, ennek hatására pedig a lakosság továbbra is számos kedvezőtlen következménnyel számol. Szinte az összes megkérdezett, 96 százalék tart az árak és a munkanélküliség emelkedésétől, a bérek vásárlóértékének csökkenésétől (90 százalék), valamint attól, hogy sok vállalkozás csődbe megy (89 százalék). A forint árfolyamának romlását és a devizahitelek törlesztőrészleteinek nagyon jelentős mértékű növekedését továbbra is a nagy többség (84, illetve 86 százalék) valószínűsíti, bár ez az arány október vége óta valamelyest csökkent.

A válság kezelésével kapcsolatos javaslatok többsége egyébként kimondottan nagy elfogadottságnak örvend: a kormánytagok és a képviselők bérének befagyasztását például szinte az összes megkérdezett teljes mértékben elfogadhatónak tartja. A közszférában dolgozókat és a nyugdíjasokat érintő megszorítások érthető módon már kevésbé népszerűek, ám a válság megítélésének komolyságát jelzi, hogy a többség még ezeket a javaslatokat is elfogadhatónak tartja.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik