Rögtön összeesküvés elméletek láttak napvilágot, amikor bejelentették, hogy az államcsőd szélén álló Izland több milliárd dolláros segítséget kér Moszkvától.
„Izland fontos lehet az oroszoknak az északi-tengeri talapzat olaja körüli nemzetközi sakkjátszmák miatt, de Magyarország nem jelent olyan sokat, hogy esetleges államcsődnél segítsenek, vagy hogy szisztematikus spekulációt indítsanak a gazdasági rendszer megdöntésére” – vélekedett egy neve elhallgatását kérő Oroszország szakértő az FN-nek. Hozzátette, hogy az energiaháborúban fontos szerepet játszó Déli Áramlat (az orosz gázvezeték) esetleges magyarországi szakasza nem értékeli fel Budapestet.
A szakértő szerint az oroszoknak nagy gondot okoz a vezeték Fekete-tenger alatti részének biztonságos megépítése, és a rendszerbe pumpált megfelelő mennyiségű gáz biztosítása (a közép ázsiai és a kaukázusi köztársaságokkal folytatott tárgyalások nyomán), Magyarország csak a sokadik szereplő ebben a játszmában.
Az energetikában folytatódik a térnyerés
A magyar Gazdasági Versenyhivatal egyébként nemrég adta áldását arra, hogy az orosz TTM (az állami tulajdonban lévő Rosatom vállalatcsoport tagja) megvásárolja a Ganz Gépgyár Holding Zrt. egyik leányát, a Ganz EK Kft.-t. Utóbbi környezetvédelmi technológiákkal foglalkozik, de a megállapodás értelmében megkapja a magyar cégcsoport vízigépek és atomerőművi berendezések gyártásához szükséges eszközeit. Hogy ez a lépés mennyire segíti energetikai függetlenségünk megőrzését, valóban nem versenyhivatali hatáskör.
A magyar állami szervek úgy gondolják, hogy szisztematikus koncepció áll a forint és az OTP részvények elleni folyamatos támadások mögött. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) az európai kollégákkal és társszervekkel közösen nyomoz (akár titkosszolgálati eszközökkel is) a feltételezett tettesek után.
Először egy vezetői körlevélben adatszolgáltatási kötelezettséget kértek minden rövidlejáratú részvény- és kötvénypiaci ügylet után, vagyis az európai országok illetékes szolgálataitól megkapják a helyi befektetési bankok és tőzsdei cégek összes ügyletét.
A pénzügyi felügyelet bekeményít
A PSZÁF szankciókkal is élhet, azokkal a kereskedőkkel szemben, akik a piaci pánikok kihasználva összehangoltan intézték támadásaikat. A 100 milliós bírság mellett a felügyeletnek joga van a vezetők lemondatásához és az intézmények pénzpiaci engedélyének megvonásához is. Bizonyos spekulatív esetek kimerítik a Btk. több pontját is, ezért indokolt a titkosszolgálati eszközök (telefonlehallgatások, a gyanús pénzügyi vezetők követése stb.) alkalmazása is.
A hazai pénzmozgások elvileg tökéletesen követhetőek az úgynevezett GIRO rendszeren keresztül, és a részvényügyletek adatai is megvannak az elszámoló háznál (KELER). Jó néhány olyan befektető is van azonban a piacon – elsősorban a magántőke alapok és a kockázati-tőke kezelők egy része ilyen -, amelyek szinte követhetetlen forrásokkal dolgoznak.
Honnan jön a pénz?
A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület adatai alapján, Magyarországon ma 10 százalék körül van az állami eredetű tőke a kockázati szektorban. Ennél jóval nagyobb, 20-30 százalék körüli az alapítványok és más befektetési alapok által kezelt pénzek aránya (a nemzetközi pénzmozgások gyakran négy-ötszörös áttételeken keresztül, földrészeket megjárva vándorolnak a forrástól, a végső befektetőkig). A nagyobb nyugdíj, egészségpénztárak, valamint a befektetési bankok tőkéi jelentik a maradék részt.
“Terület/Átjárás lezárva!”
„A mi üzletágunkban a bizalom a legfontosabb mérce” – hangsúlyozta a FigyelőNetnek a Crossroads Capital kockázati tőke társaság egyik vezetője. Hozzátette, hogy a források megtalálhatóak a honlapon. Arra a kérdésre, hogyan ellenőrzik forrásaikat, szinte mindegyik általunk megkeresett társaság vezetője ugyanazt a választ adta: tudják honnan jön a pénz, a bizalom mindennél fontosabb.
—-Zárt kapukat döngetnek az újságírók—-
A tőketulajdonosok egyébként teljesen szabadon dönthetnek arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e nevüket. A befektetési alapoknál többnyire semmilyen információt nem hoznak nyilvánosságra a forrásaikról. A FN például az EVM (korábban magyar vegyipari cég) új tulajdonosai ügyében nyomozott, de a Benson Oak Capital honlapján alig található információ a befektetési tevékenységről. Egy hollandiai rezidens is gyorsan elhajtotta a kérdezősködő újságírót, amikor a cég alaptőkéjének hátteréről érdeklődött.
Az interneten található azonban néhány érdekes információ. A cég vezetői közül többen is előszeretettel látogatták a biztonságpolitikai konferenciákat: az egyiken például Julia Tyimosenko ukrán miniszterelnök is jelen volt. A Benson alapítója, Gabriel Eichler egyébként korábban a Bank of America alelnöke volt.
Független kutatóintézetek?
Nemcsak a tőzsdeguruk vannak hatással egy ország devizájára és a nemzetközi hitelminősítő ügynökségek megítélésére, amelyek alapvetően befolyásolják az állampapírok után fizetett kamatokat. A nemzetközi gazdasági kutatóintézetek elemzései is gyakran a porba tudnak dönteni még egészséges gazdaságokat is.
Az elmúlt hetekben a Global Insight (GI) nevű amerikai agytröszt az elsők között volt, amely Magyarországot egy kategóriába sorolta Ukrajnával és Venezuelával, ami a bankrendszer és az egész gazdaság stabilitását illeti. A részletesebb anyagukban már nem szereplő visszásságokat nyelvi-szerkesztési bravúrral terjesztették ki Magyarországra is.
A GI mögött egyébként tavaly óta egy olyan kutatóközpont áll, amely az amerikai szövetségi kormánynak is készít gazdaságpolitikai elemzéseket, de tevékeny a biztonságpolitikai és egyéb területeken is. Arról nem tettek közzé információkat, hogy ezen utóbbi elemzéseket kiknek készítik.
