Gazdaság

Abszurd túlzott bérkiáramlásról beszélni?

Nem jelent jelentős inflációs nyomást a bérek emelkedése - hangzott el a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) új statisztikai kiadványának bemutatóján.

Nem fejt ki érdemleges inflációs nyomást a bérek növekedése, ugyanis a cégek költségeinek csak kis hányadát teszik ki a személyi ráfordítások – hangzott el szerdán a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) tájékoztatóján, amelyen a szervezet Gazdasági és szociális adattár című kiadványát mutatták be.

Kis hányad a bérköltség

Az adattárban közölt egyik tábla szerint – amelyek az APEH társasági adóbevallás kiemelt adatain alapulnak – a személyi ráfordítások az egytizedét sem érik el átlagosan a cégek nettó árbevételének. A konkrét adatok ugyanakkor nagymértékben szóródnak, a járműgyártásban például csak 6 százalékos az arány, a szociális ellátásnál viszont csaknem 40 százalékos.

Hanti Erzsébet, a kiadvány egyik szerzője szerint az adatok fényében abszurd túlzott bérkiáramlásról beszélni, különösen annak tükrében, hogy tavaly az egy keresőre jutó reálkereset csaknem öt százalékkal csökkent – amint azt egy KSH-adatokból számolt másik adattábla mutatja. Hanti Erzsébet emlékeztetett, hogy liberális közgazdászok gyakran hivatkoznak arra, hogy a növekvő bérek a vállalatok emelkedő költségein keresztül inflációt gerjesztenek.

A vaskos kötet a maga teljességével azon a gondon igyekszik segíteni, hogy egyes politikusok hajlamosak kiválasztani önkényesen néhány olyan adatsort, amellyel alátámasztják aktuális álláspontjukat – mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke.

Füllentés, hazugság, statisztika

Egy tábla erejéig a kiadvány mindazonáltal kiszolgálja a változó politikusi igényeket is: a GDP- és reálbéradatokat háromféleképpen veti össze, amelyekkel háromféle álláspont igazolható.

A leghosszabb időtávot bemutató grafikon szerint, amelynél az 1990-es adatok jelentik a bázist, az látszik, hogy a reálbérek messze nem tartották a lépést a gazdasági teljesítmény növekedésével. A második grafikonnál 1995 a bázis, itt a görbék viszonylag kiegyenlített állapotot sejtetnek. Végül, ha a 2000. évet választjuk bázisul, bizonyíthatóvá válik, hogy a reálbérek jelentősen meghaladták a gazdasági teljesítmény növekedését.

A munka teljes világát felölelő ingyenes terjesztésű statisztikai kiadvány háromezer példányban jelent meg, kutatóintézetek, szerkesztőségek, illetve tagszervezetek kapják, s az ígéretek szerint hamarosan az MSZOSZ honlapján is elérhető lesz.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik