A fogyasztói árak az idén áprilisban 0,3 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A forint erősödése segített gátat vetni az infláció növekedésének, de nem tudta ellensúlyozni az energiaárak növekedését. Ha nem erősödik tovább a forint, az infláció jelentősen meghaladhatja tervezettet, s a 2009-es 3 százalékos inflációs cél is veszélybe kerülhet – vélte Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője.
Az elemző szinte biztosra veszi a kamatemelést. Suppán Gergely szerint azonban a sorjázó kamatemelések sem elegendőek ahhoz, hogy igazán megerősítsék a forintot, ugyanis hiányoznak az erősödés alapjai a reálgazdaságban.
Egyre nagyobb inflációt várunk
A számvevőszék számításai szerint az előző év azonos hónapjához viszonyított havi, nagyjából 7 százalékos árindexek januártól kezdve fokozatosan mérséklődhetnek, majd a nyár közepén egy újabb energia-áremelés hatására ismét emelkedhetnek – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) frissen megjelent értékelő tanulmányában.
Így 2008-ban a fogyasztói árszint éves átlagos növekedésének üteme mintegy 6-6,5 százalék lehet, ezen belül a decemberi éves infláció is 6 százalék körüli lehet. A Pénzügyminisztérium prognózisa jelenleg 5,9 százalék, a kormány korábban az idei költségvetés véglegesítésekor 4,8 százalékos inflációval számolt.
Időzített bombák
A villamosenergia esetében már végrehajtott és a földgáznál – tényleges versenyviszonyok nélkül – tervezett piacnyitás illetve az ártörvény hatálya alól való kiemelésük valóságos „időzített bomba” a magyar inflációs folyamat alatt – írja a frissen publikált ÁSZ-tanulmány.
Amikor Nyugat-Európában felszabadították a piacokat, egyfelől legalább 30 százalékos kapacitásfelesleg volt, másfelől az olajárak éppen csökkenő tendenciát mutattak. Mára a kapacitásfelesleg eltűnt, és az energiaárak „egekbe”szöktek. Ilyen körülmények között a magánmonopóliumok szinte korlátlanul emelhetik áraikat – olvasható az értékelő tanulmányban.
Az államháztartás hiányának finanszírozása nagy hányadában a külföldi tőkebeáramlás nagyságától függ. Az elmúlt időszakban a nemzetközi pénzpiacon tapasztalt likviditási bőség megszűnőben van, ami jelentős kockázati tényezőt jelent a kamatkiadások
növekedése, illetve a forint árfolyama szempontjából is. Mindezek alapján igen nagy a valószínűsége annak, hogy a magyarországi infláció mértéke 2009-ben sem csökken 4,5 százalék alá – prognosztizálja a tanulmány.
Lehet reálbér-növekedés
A megjelent statisztikai adatok önmagukban még nem alapozhatnak meg egy jegybanki kamatemelést, de a hamarosan megjelenő béradatok, ha azok továbbra is olyan nagy növekedést mutatnak, mint az év első két hónapjában, már indokolhatnak egy további kamatemelést – mondta a FigyelőNetnek Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Az elemző emlékeztetett arra, hogy az MNB a kamatemeléskor gyakran hivatkozik a növekvő bérkiáramlásra, amely a növekvő költségek révén gyakorol inflációs nyomást. Török Zoltán szerint az éves inflációs adat nem lesz több végül 6 százalék körülinél, így elképzelhető, hogy idén megvalósul a korábban várt fél-egy százalékos reálbérnövekedés (a tavalyi nagyjából 7 százalékos csökkenés után).
Már Amerika sem az igazi
Az inflációt illetően az Egyesült Államokban is egyre nagyobbak az aggodalmak, bár ott persze még mindig nem kell olyan magas számokkal szembenézniük, mint nálunk. A másik jelentős különbség (a sok egyéb között), hogy az amerikai jegybanknak mérlegelési lehetősége van abban, hogy inflációellenes célokat követ, avagy inkább a gazdaságot próbálja élénkíteni. A Fed egyelőre az utóbbit követi, s sorozatosan vág a kamatokon.
A magyar jegybanknak nincs ilyen széles körű mérlegelési lehetősége, törvény kötelezi arra, hogy elsődlegesen az inflációellenes célokat kell követnie, s csak olyan módon támogathatja a kormány gazdaságpolitikáját, hogy az ne kerüljön elsődleges céljával ellentétbe.
Magyarra fordítva: növekvő infláció mellett a Fed dönthet úgy, hogy kamatot vág, az MNB viszont ezt nehezen teheti meg. A fő kérdés most: tovább emeli-e a jegybank az alapkamatot, tovább szomorítja-e a forinthitelek felvevőit, illetve törlesztőit?
