A volt jegybankelnök szerint a befektetők közül sokan méltányolták, hogy Magyarország EU-tag, jó a munkaerő, a földrajzi fekvés, az infrastruktúra. Az utóbbi időben viszont meglehetősen romlott a befektetői környezet, miközben a szomszéd országok – így Szlovákia vagy Románia – elhúztak tőlünk e tekintetben – emelte ki.
A legtöbb kifogás a kormányzati tevékenységet érte Járai szerint. Kiszámíthatatlannak tartják a törvénykezést, össze-vissza módosulnak a jogszabályok; sokan hozták fel, hogy az áfatörvény négy év alatt négyszer változott, és a megkérdezettek véleménye szerint ebből csupán egy felel meg az uniós irányelveknek. A magyar intézményrendszer szerkezetileg ugyan összhangban van az uniós standardokkal, csak nem úgy működik.
A második legtöbbet hangoztatott kritika – sorolta a volt jegybankelnök – az adórendszerhez kapcsolódik, amely a külföldi befektetők szerint bonyolult, és nagyon magas a bérek terhelése. Túl nagy, a GDP ötven százaléka körüli az állami újraelosztás aránya, míg a környező országokban csak 40 százalék.
Sokan említették a korrupciót is. Volt olyan beszélgető partner, aki elmondta, amikor kimegy egy hatóság ellenőrizni őket, akkor már előre tudják, mennyi bírságot fognak kiszabni – említett még egy aspektust Járai Zsigmond.
(További részeletek a Figyelő legfrissebb számában olvashatók)
