Csökkenteni kell az élőmunka-terheket – hangzik mantraszerűen a magyar gazdaság szereplőinek és elemzőinek kívánsága. Magyarországon az úgynevezett adóék (a bruttó és a nettó jövedelmek egymáshoz viszonyított aránya) igen magas, ami visszaveti az ország versenyképességét és a növekedést.
A magyar gazdaságot gúzsba köti az alacsony növekedés és a magas infláció kombinációja is. Csermely Ágnes, a jegybank igazgatója szerint a 2006. szeptemberi kiigazítás után a vártnál lassabban áll helyre a kereslet. A fogyasztás visszaesett, a beruházások gyakorlatilag leálltak, ám a magángazdaság reakciója a stabilizációra sokkal gyengébb, mint azt a szakma várta. Az Egyesült Államok után Európában is kezdenek eluralkodni a recessziós, de legalábbis a gazdaság lassulását előrevetítő félelmek. Éppen ezért különösen sajnálatos, hogy a magyar gazdaság nem tudott ráülni a korábbi európai fellendülésre, és az unióban legalacsonyabb szintű bővülési rátát produkálta 2007-ben.
Mi lehet a kiút? Adóoldalról – a gazdaságot élénkítendő – nincs egyszerű megoldás, bármennyire is kézenfekvőnek tűnhetnek az olyan receptek, mint a térségünkben rendkívül népszerű egykulcsos adó bevezetése, a német és a francia kormány által sikerrel alkalmazott szja- és/vagy járulékcsökkentés, valamint az áfaemelés kombinációja, avagy az egyszeri radikális adócsökkentés. Gáspár Pál, az ICEG Európai Központ kutatóintézet vezetője óva intett attól, hogy túlzott várakozásokkal tekintsünk az egykulcsos adó esetleges bevezetése elé. Ezen a foglalkoztatásra gyakorolt hatása korlátozott, hiszen a magyar aktivitási ráta elsősorban az alacsonyabb képzettségi kategóriákban marad el az uniós átlagtól. Csermely Ágnes pedig rámutatott, hogy a fogyasztási adók már ma is európai szintűek, ráadásul tovább emelhetik az amúgy is magas inflációt. A jegybank igazgatója arra is figyelmeztetett, hogy egy számottevő adócsökkentés is csupán néhány százalékponttal tudná feltornászni a foglalkoztatási rátát. A kitörési pontot ezért a szakember nem is ebben, hanem a költségvetés kiadási oldalának következetes reformjában, valamint néhány ágazatnál az OECD-átlagtól jelenleg elmaradó verseny fokozásában látja.
