Gazdaság

Lombik lakópark?

Hosszan tartó, súlyos üzleti vergődés után megszűnik a hazai gyógyszerkutatás egykori fellegvára. Helyén akár lakónegyed is épülhet.

Minden dolgozó számára sorsdöntő volt az Ivax Gyógyszerkutató Intézet (IGYI) Kft. keddi gyűlése. A lapzártánk után megtartott tájékoztatón – az előzetes információk alapján – 10-15 alkalmazott tudja meg, hogy nincs már állása. Ám a többiek sem maradnak a cégnél, hamarosan mindenki máshol folytatja a munkáját. A nagy múltú, de ma már csak közel 100 főt foglalkoztató kutatóbázist ugyanis a tulajdonos, az izraeli Teva gyógyszercég még az év első felében teljesen „kiüríti”.

PÚP A HÁTON. A hazai gyógyszerkutatás egykori fellegvára, a Gyógyszerkutató Intézet (GYKI) utóda felett eljárt az idő. Sajnos, nem az számít meglepetésnek, hogy megszűnik, hanem az, hogy 2008 elejéig még fenn tudott maradni. A patinás intézetet a rendszerváltás után sorra hagyták el alapító-tulajdonosai, a privatizált hazai gyógyszercégek (történetét lásd külön). Utolsóként a Richter Gedeon szállt ki az időközben kft.-vé alakult társaságból, amelyet több lépcsőben az amerikai Ivax vett meg. Egy városi legenda szerint a bevásárlás „érzelmi megfontolásoktól” sem volt mentes, mivel az amerikai befektető egyik befolyásos vezetője állítólag régebben a GYKI-ben dolgozott. Mindenesetre az Ivax üzletileg nem tudott sokat kezdeni az egységgel. Alaposan karcsúsodott is a társaság, az új tulajdonos mintegy 200 fővel csökkentette a kutatói létszámot. Az izraeli Teva 2005 júliusában jelentette be, hogy 7,4 milliárd dollárért megvásárolja az Ivax céget, a Teva magyarországi leányvállalata így – akarata ellenére – hozzájutott a „lefogyasztott”, IGYI-re átkeresztelt céghez. Igaz, a tulajdonos formailag nem a Teva Magyarország, hanem az izraeli „nagy” Teva volt.


Lombik lakópark? 1

Fotó: MTi

A Teva 1995-ben a debreceni Biogal Gyógyszergyár megvételével tette igazán hangsúlyossá itteni jelenlétét, ahol hamar végrehajtotta a számára szükséges K+F beruházásokat. Amikor az IGYI az „ölébe pottyant”, Debrecenben már mintegy 100 kutatót foglalkoztatott, ezért az újpesti intézetre nem volt nagy szüksége. Ezt figyelembe véve az évente közel 500 millió forintos veszteséget felhalmozó IGYI fenntartása „drága játék” volt a Teva számára. „Két éve azzal fordultunk az illetékes minisztériumokhoz és az egyetemi-akadémiai szférához, hogy az IGYI-t legalább részben vegye át tőlünk, de minden kísérletünk kudarcot vallott” – mondja Rózsa András, a Teva Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Pedig a társaság vállalta volna az egység fenntartását és működtetését, csupán a kutatói kapacitás részleges lekötéséhez kért volna segítséget.

A Gyógyszerkutató Intézet története

● 1950-ben jött létre, a magyar gyógyszerkutatás központjaként, a hazai gyógyszercégek K+F igényeinek központosított kiszolgálására
● 1991-ben kft.-vé alakult, tulajdonosai akkor az alábbi cégek voltak: Alkaloida Vegyészeti Gyár, Biogal, Chinoin, Egis, Richter, Reanal


Finomvegyszergyár
● A sorra privatizált tulajdonosok a kilencvenes években saját magukhoz vonták a fejlesztést, vagy betagozódtak az anyavállalatukba, s kivonultak a GYKI-ből; az üzletrészeket az amerikai Institute for Drug Research (IDR) vásárolta meg
● A GYKI-ben 1999 végén már csak a Richternek volt 12,5 százaléka, s e pakettet az amerikai Ivax Corp. hollandiai leányvállalatának adta el; ugyanekkor az IDR 87,5 százalékos csomagját az Ivax svájci leánya vette meg
● A Teva 2005-ben megvásárolta az Ivax céget, így az egykori GYKI (akkor már IGYI) is a Teva-csoporthoz került
● Az idén várhatóan a Teva a céget teljesen kiüríti, ám tulajdonjogát a szabadalmak miatt megtartja

Az izraeli Teva-központ ekkoriban úgy döntött, hogy Gödöllőn új K+F bázist épít, és ebbe vonja össze a magyarországi kutatási tevékenységét. Ám a döntés megszületése után, csupán hetekkel a gödöllői projekt tervezett bejelentése előtt, fordulat ált be a globális Teva-stratégiában. A multicég teljes átvilágítása nyomán ugyanis azt a következtetést vonták le, hogy globális szinten gazdaságosabb lenne a K+F tevékenység nagy részét kiszervezni. A világtrend szerint ugyanis a gyógyszeripari K+F egyre inkább nagy „bérkutató” társaságok kezébe kerül. A gyógyszercégek többsége nem tudja állandóan 100 százalékig lekötni a saját kutatói gárdájának kapacitását, ám az erre szakosodott külső társaságok képesek erre. Ezek átveszik, összegyűjtik a gyógyszercégek munkatársait, és külső „beszállítók” módjára szolgáltatásként adják el (vissza) a fejlesztési projekteket.

A Teva egy ilyen – egyelőre meg nem nevezett – cégnek készül átadni az IGYI alkalmazottainak 50-60 százalékát, utána pedig a K+F kapacitás körülbelül 40 százalékát szolgáltatásként megrendeli (avagy „visszarendeli”) attól. Az IGYI Kft.-t viszont nem adják el, mert így megtarthatják a patinás magyar kutatóműhely közel 800 (!) szabadalmát, de a cég eszközök és alkalmazottak nélkül marad. A dolgozók mintegy negyede várhatóan a Teva Magyarország kötelékében vagy az egyetemi, akadémiai szférában folytathatja a pályafutását, s csak 10-15 főnek kell új állást keresnie.

ÉRTÉKES INGATLAN. Egyébiránt a Teva, készülve az IGYI kiürítésére, már tavaly eladta a cég újpesti ingatlanját. „Az Autóker Holding cégcsoporthoz tartozó Berlini Kft. tulajdonjog fenntartással megvásárolta a Berlini úti ingatlant” – tájékoztatta lapunkat Zimmermann Péter, a társaság pr menedzsere. A részleteket a felek üzleti titokként kezelik. A tulajdonjog-fenntartás információink szerint egy évre szól, vagyis az adásvétel várhatóan csak 2008 második felében válik valósággá, a Teva akkorra vonul ki az ingatlanból. A 35 ezer négyzetméteres újpesti, ipari övezetben fekvő terület telekértéke egy, a Figyelő által megkérdezett szakértő szerint 700-800 millió forint körül lehet. Ugyanakkor a viszonylag jó állapotú, összesen 25 ezer négyzetméter alapterületű felépítmények a vételárat inkább az épületek értékéhez igazítják, amely így az említett összegnél akár jóval magasabbra is rúghat.


Lombik lakópark? 2

Fotó: Kalló Iván

Nagy Tibor, az Otthon Centrum telekdivíziójának vezetője lapunk kérdésére mintegy 2 milliárd forintra becsülte a tranzakció értékét. Amennyiben azonban komolyabb fűtés- és nyílászáró-korszerűsítésre van szükség az épületekben, úgy a tényleges vételár akár 400-500 millió forinttal is kevesebb lehetett ennél. Más szakértők azt valószínűsítik, hogy az Autóker rövid távon kis- és középvállalkozásoknak adhatja bérbe a területet olcsó irodaként, illetve logisztikai bázisként. Így azonban a környéken legfeljebb 3-4 eurós négyzetméterenkénti bérleti díjat remélhet. Hosszabb távon ezért az is elképzelhető, hogy az Autóker – egy esetleges átminősítést követően – lakás- vagy korszerűbb logisztikai beruházásba foghat. Az ingatlan lakóterülettel is szomszédos, és a közel eső Reitter Ferenc utca külső részén számos újlakás-projekt volt sikeres az utóbbi években.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik