Gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt két évben a hazai vállalatok 62 százaléka vált, ami jócskán meghaladja a világviszonylatban mért 43, illetve a Közép- és Kelet-Európában tapasztalt 50 százalékot. S még annál is jobban a két évvel korábban nálunk kimutatott 25 százalékot.
A tipikus magyar elkövető
● 90 százalékban férfi ● 80 százalékban 31 és 50 év közötti ● 55 százalékban egye-temi végzettségű, illetve kevesebb mint két éve van a cégnél ● 34 százalékban a cég alkalmazottja
A visszaélések igen sokba kerülnek a vállalatoknak: hazánkban a gazdasági bűncselekmények az elmúlt két évben átlagosan vállalatonként 62 millió, összesen pedig 3,9 milliárd forint veszteséget okoztak. A legnagyobb tételt, 1,5 milliárd forintot a lopás és hűtlen kezelés, valamint – 1,4 milliárd forintot – a korrupció és a vesztegetés okozta a társaságoknak. Szellemi tulajdonnal való visszaéléssel 185 millió forint kárt okoztak a cégeknek. Tetemesek a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos járulékos – ügyvédi, felderítési – költségek is, ezeknek összege 833 millió forintra rúgott az utóbbi két évben összesen. A megkérdezett hazai vállalatok kétharmadánál számoltak be egyéb járulékos veszteségekről (márkanevet, részvényárfolyamot ért károk, vásárlói vagy befektetői bizalom megrendülése, üzleti kapcsolatok megromlása), ezeket azonban nehezen tudják számszerűsíteni.
Elgondolkodtató, hogy nálunk a visszaélések 30 százaléka véletlenül derül ki. Ennek az a fő oka, hogy a vállalatoknál kevés olyan eszköz, intézkedés van érvényben, amelyek hatékonyan bevethetők a bűncselekményekkel szemben. A felmérés készítői aggályosnak tartják azt is, hogy a feltárt esetek mindössze 57 százalékában született feljelentés, 16 százalékában pedig semmilyen szankció nem követte a cselekményt.
Világviszonylatban az elmúlt két évben egy gazdasági bűncselekmény során átlagosan 444 millió forintnak megfelelő összeggel károsították meg a cégeket, ami a felmérésben részt vevőknél összesen 777 milliárd forintnyi kárt okozott.
