Gyakori probléma a vízhajtó gyógyszereknél, hogy használatukkor a szervezetből a vízzel együtt számos, egyébként szükséges ion is távozik. Magyar kutatóknak azonban sikerült egy olyan hatóanyagot is azonosítaniuk, amely kizárólag a vizet hajtja le, így az ebből készülő gyógyszer üzleti és gyógyászati szempontból egyaránt ígéretes. A Satavaptan elnevezésű hatóanyag (egyelőre nem ismert, milyen márkanév alatt) várhatóan jövőre kerül piacra Európában, ahol jelenleg törzskönyvezik, az Egyesült Államokban pedig heteken belül kerül erre sor. A termék magyar szempontú érdekessége, hogy a kutatás-fejlesztés döntő részét a Sanofi-Aventis magyar leányvállalatánál, a Chinoinnál végezték.
INSTABILITÁS. A magyar fejlesztésű originális (azaz nemzetközi szabadalmi védettséget élvező, „eredeti”, teljesen új) gyógyszer manapság olyan ritka, mint a fehér holló. A hazai gyógyszercégek jelentős része döntően inkább generikus (a szabadalmi védettség lejárta után szabadon előállítható) termékeket gyárt, az originális kutatással foglalkozók pedig általában a hosszas gyógyszerfejlesztésnek legfeljebb csak egy-egy szakaszát tudják itthon elvégezni. A Chinoin gyógyszergyárat privatizáló, annak kutatási részlegét fenntartó francia társaság hazai „boszorkánykonyhája” ebből a szempontból üdítő kivétel. Nemrég egy potenciális asztmagyógyszer molekuláját is sikerült itt kiválasztani (Figyelő, 2007/43. szám). „Teljesen új hatásmechanizmusról van szó, ebben a tekintetben a molekula ismereteink szerint egyedülálló a világon” – mondja Arányi Péter kutatási igazgató. A szóban forgó molekulából fejleszthető gyógyszert – az asztmára szedett készítményekkel ellentétben – a betegnek nem kell majd inhalálnia, várhatóan tablettaként tudja a gyártó előállítani. E két tényező együttese komoly piaci sikerrel kecsegtet, ha a szerből tényleg lesz termék; a hatóanyag fejlesztése, tesztelése ugyanis még várhatóan egy évtizedet igényel.
Budapesti labor. Az új asztmagyógyszernél a Sanofi-Aventis magyar szakemberei 200 ezer vegyület vizsgálata után találták meg az ígéretes molekulát.
Egy-egy originális gyógyszer kifejlesztése, tesztelése és piacra dobása átlagosan 13 évbe telik. Mivel csak körülbelül minden egymilliomodik potenciális molekulából lesz ténylegesen gyógyszer, egy-egy ilyen termék fejlesztésének összesített költsége 1 milliárd dollár körüli. Összehasonlításképpen, a Magyarországon az idén eladott összes gyógyszer után körülbelül 500 milliárd forint gyártói árbevétel keletkezik. Ezt az összeget – amelyen mintegy 200 cég osztozik – csak két és fél originális molekula piacra dobására lehetne felhasználni. Ez mutatja, hogy egy, a forgalmát döntően a magyar piacról szerző társaságnak erősen behatároltak a lehetőségei, ha ebben a szegmensben önállóan szeretne a nemzetközi multikkal versenyezni.
A Sanofi-Aventis asztmagyógyszere esetében a magyar szakemberek közel 200 ezer vegyület vizsgálata után találták meg az ígéretes molekulát. A szektor vállalatai egyebek mellett a fejlesztés kockázatossága és hosszú ideje miatt részesítik előnyben azokat a fejlesztési helyszíneket, ahol kiszámítható az üzleti környezet. A magyar egészségügy folyamatos változásait nézve ezért is meglepő tulajdonképpen, hogy a Sanofi-Aventis itteni laborjaiban még készülnek új gyógyszerek.
AMBIVALENS VISZONY. A társaságnak világszerte összesen kilenc országban van K+F központja, jellemzően a legnagyobb gyógyszeripari hagyományokkal rendelkező országokban, illetve Magyarországon. A cég saját számításai szerint az egészségügyi reform különböző intézkedéseinek hatására az idén 10 milliárd forinttal fizet be többet az államkasszába, mint tavaly. Emiatt a multinál a hírek szerint ambivalens a magyar leánycég helyzetének megítélése. A társaság egyrészt nemrég bővítette az itteni kutatási központját, ami arra utal, hogy hosszabb távon is elkötelezett az ország iránt, másrészt viszont a megnövekedett terhek miatt a további beruházásokkal egyelőre kivár. A beindított, több mint tíz évig futó kutatás-fejlesztési projekteket nem lehet az összeszerelő üzemek mintájára egyik napról a másikra elköltöztetni az országból, hiába van a cégnek további 27 hasonló központja. Az itteni részlegnél így egyelőre attól tartanak, hogy a vállalaton belüli versenyben nehezen tudnak újabb fejlesztéseket Magyarországnak megnyerni, és hosszabb távon a hazai K+F eróziójával kell szembenézniük.
