Egyre érzékenyebbek a könyvvizsgálati díjakra a megbízók, s közülük is elsősorban az állami cégek, amelyek közbeszerzés útján választanak maguknak auditort. Ez elsősorban a piac felső szegmensében, vagyis a Big Four néven emlegetett négy nagy könyvvizsgáló cég – a PricewaterhouseCoopers, a KPMG, a Deloitte és az Ernst & Young – körében fokozza a versenyt. Piaci vélemények szerint ráadásul a leggyakrabban éppen az állami vállalatok azok, amelyek úgy vélik, a könyvvizsgálónak az a dolga, hogy szentesítse az esetenként kreatív könyvelést. A magáncégek sem szeretik, ha csak korlátozással fogadják el a beszámolójukat, s ha mégis így történik, általában nem magukban keresik a hibát. Az amerikai Sarbanes-Oxley-törvény ugyan már átgyűrűzött az Európai Unióba, ahol szintén megszigorították a szabályokat – igaz, nem annyira, mint az óceán túlfelén -, ez azonban Magyarországon még nem igazán érződik. A könyvvizsgálók most abban reménykednek, hogy ez nemsokára mégis megtörténik, s ismét ők lesznek a nagyobb urak, nem pedig a megbízójuk.
A szakmában a kisebb cégek attól tartanak, hogy ügyfeleket veszítenek a jövő év január elsejével életbe lépő szabályozás miatt, amely szerint az eddigi 50 millió forint éves nettó árbevétel helyett csak 100 millió forint fölött lesz kötelező a könyvvizsgálat. Némi reménysugár az lehet, hogy az uniós pályázatoknál az audit is követelmény, s ezzel egy újfajta piac nyílhat meg a számukra.
