Gazdaság

Tubes or not Tubes

Bár megvan a jogerős építési engedély a Tubesre, az események alakulhatnak mégis úgy, hogy a Tenkesen vagy a Hármas-hegyen épül meg a NATO-radar.

Sztoikus alkat a Pécsett, az egyetemi városrészben élő H. József. Lakása erkélyéről jól rálát a Tubesre, mégsem fontolgatja a költözködést. Nem tart a sugárzástól, ha mégis megépülne a hegyen a NATO-radar. A város ezáltal ugyan katonai célponttá válhat, de mint mondja, e tekintetben Paks jóval nagyobb katasztrófával fenyeget. Akkor meg minek izguljon? Korántsem ilyen belenyugvóak az istenkúti sokgyermekes családok, akiknek a házai pár száz méterre találhatók a tervezett lokátortól. De akik távolabb laknak, azok is költözést emlegetnek. A Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) pedig több milliárdos kártérítési pert indít az állam ellen azon lakók nevében, akiknek az ingatlana értékvesztést szenved el a beruházás miatt.

Tévedés lenne tehát azt gondolni, hogy elült a Tubes-csata. Lapunk úgy értesült, a helyi civilek és zöldek készülnek a következő hetekre. Több ezer pécsi előszobájában van odakészítve a hátizsák, benne pokróc, esőköpeny, kulacs és egy kis doboz az élelemnek. A rendőrségnél határozatlan időre területfoglalást jelentettek be a hegytető környékére, s Gandhi békés tüntetését tekintik példának. Megvannak a transzparensek, a testükkel is készek védeni a hegyet. A helyi Zöld Fiatalok civil szervezet egyik képviselője erről így beszél: „A jó kampány olyan, mint egy jó krimi: dramatizálható feszültségre van szükség”. Márpedig a feszültség egyre inkább éleződik Pécsett.

NEM TUDJA A BAL KÉZ. Az ország más pontjáról nehezen érthető, mi is folyik ezekben a hetekben a Mecsek alján, miután helyi, országos és nemzetközi környezetvédő aktivisták és civilek 2004 végén, 2005 elején megakadályozták, hogy a Zengőn kezdődjön meg a munka, s a város lakossága ez év márciusában nem élt a lehetőséggel, hogy népszavazás útján torpedózza meg a lokátor telepítését a Tubesre. A szavazópolgárok 68 százaléka ugyanis otthon maradt. Mindössze 41 ezer ember járult az urnák elé, közülük viszont 94 százalék, 38 870 fő elutasította a tervet, s csupán 5,7 százalék, 2340 ember mondott „igen”-t.


Tubes or not Tubes 1

A civil ellenzők az eredményt most azzal magyarázzák, hogy a lakosság későn ébredt. „A tanult közöny, tanult tehetetlenség érvényesült a népszavazáson. Túl voltunk az országgyűlési választásokon, az őszi önkormányzati választásokon, amelyekből az emberek azt szűrték le, bárhogyan is voksolnak, a fejük fölött döntenek” – védte a pécsieket a CMM egyik aktivistája. Az önkormányzat is taktikázott. „A helyi MSZP–SZDSZ koalíció félt a saját kormánya ellen kampányolni, ezért nem mozgósított a minél magasabb arányú részvételre” – magyarázták többen is lapunknak (lásd a keretes írást).

A városvezetés magatartása valóban nehezen követhető. A kormánypártok képviselői agyonhallgatták a referendum előtti időszakot, s nem szavazták meg a Tubes tetejére javasolt változtatási tilalmat, amivel megakadályozhatták volna a beruházást. Ám az ugyanezen vezetőket felölelő pécsi önkormányzat a Fővárosi Bíróságnál – csakúgy, mint a CMM – megtámadta a Honvédelmi Minisztérium jogerős építési engedélyét. Helyi környezetvédők a következetlenséget azzal magyarázták, szégyellte volna a vezetés, ha az itt élők érdekeiért egyedül a CMM áll ki, amelynek a jogászai az Alkotmánybírósághoz (AB) is keresetet adtak be. Beadványukban azt kérdezik, mennyiben szolgálja a demokráciát és a jogegyenlőséget, ha helyi ügyekben magasabb részvételi arányt – 50 százalék plusz egy szavazatot – követel meg a törvény, mint országos kérdésekben. Hivatkoznak arra is, hogy a helyi polgármestert 28 ezer vokssal választották meg. „Ha ennyi ember akarata elegendő ahhoz, hogy valaki a városvezetői tisztséget elnyerje, hogyan léphet át a kormány 38 ezer ember voksa felett?” – kérdezi Vicze Csilla, a mozgalom szóvivője. Az AB még nem döntött.

A helyi ellenkezés ráadásul új lendületet kapott azóta, hogy Sólyom László köztársasági elnök egy júliusi televíziós interjújában elejtette: tud más alkalmas helyszínt, mint a Tubes. Azt egyelőre a civilek sem tudják, mire gondolhatott. Informálisan úgy értesültünk, a mecseki Hármas-hegy, a villányi Tenkes és a mórágyi térség jöhet szóba. Megkerestük a Köztársasági Elnöki Hivatalt, hogy az elmúlt hetekben Sólyom László konzultált-e a kérdésről a honvédelmi miniszterrel. Azt a választ kaptuk, hogy a rendszeres találkozók legutóbbikán Szekeres Imre tájékoztatta a köztársasági elnököt a haderőreform, illetve a mecseki NATO-radar beruházás aktuális állásáról. „A köztársasági elnök úr nem kíván a jelenleginél aktívabb szerepet vállalni Tubes-ügyben, de figyelemmel kíséri az eseményeket” – közölte lapunkkal a sajtóosztály. Parlamenti forrásaink szerint még augusztusban lesz egy újabb találkozó, amelyen megint szóba kerül a radar-telepítés ügye. Ezt szorgalmazza a házelnök, Szili Katalin is.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtóosztályához is eljuttattuk kérdéseinket, elképzelhetőnek tartják-e, hogy fordulat következzen be a helyszínt illetően. Erre csak lapzártánk utánra ígértek választ, a tárca honlapján azonban olvasható a minisztérium álláspontja: eszerint a Tubes a Zengőnél műszakilag kedvezőbb körülményeket biztosít a radar felépítéséhez. Ráadásul a lokátort „visszavinni” a korábban már elvetett helyszínre felmérhetetlen idő- és pénzveszteséggel járna, s rontaná Magyarország szavahihetőségét a NATO-ban. Szekeres Imre több fórumon is úgy érvelt, hogy a népszavazás során a lakosság többsége nem szavazott a radarépítés ellen, tehát a tárcának joga van az építéshez. Mivel van építési engedély, néhány hónap múlva elkezdik a munkálatokat, Pécsett pedig felállítanak több műszert az elektromágneses sugárzás mérésére. (A honvédelmi tárca és a környezetvédők aggályait lásd külön.) A HM információs irodát is létrehozott a városban, ennek munkatársait azonban nem fogadták barátságosan. Egy pécsi mérnök-környezetvédő a Figyelőnek úgy fogalmazott: „Homokzsákokkal nem foglalkozunk!”. Ezzel arra célzott, hogy az iroda két katonáját arra sem méltatják, hogy kérdéseket tegyenek fel nekik, mert szerintük csak az indulatok levezetésére küldték őket Pécsre.

BÍRÓSÁGI DÖNTÉS. A hivatalba lépése óta kivételes aktivitást mutató új környezetvédelmi minisztert is megkérdeztük, felkarolja-e a környezetvédők érdekeit, amire közleményben reagált a tárca. Ebben az áll, a miniszternek nincs jogi lehetősége, hogy beleavatkozzon a folyamatokba. A CMM ezért most – ha a köztársasági elnök javaslatára a kabinet mégsem jelöl ki új helyszínt – leginkább a Fővárosi Bíróságban bízik. Miután a tárca elsőfokú építési engedélye ellen benyújtott fellebbezésüket a miniszter elutasította, s az engedély júniusban jogerőssé vált, a civil szervezet azt kérte a bíróságtól, hogy függessze fel a határozat végrehajtását, helyezze hatályon kívül az engedélyt, a HM-et pedig kötelezze új eljárás lefolytatására.


Titkos alku?


Jellemző a pécsi közhangulatra, hogy a városban szinte mindenki kész tényként kezel egy, a kormány és a helyi vezetés között még „a tolleri időkben” született állítólagos megállapodást. (Toller László polgármester, a pécsi szocialisták emblematikus vezetője, országgyűlési képviselő 2006 júniusában szenvedett súlyos balesetet, s azóta kómában fekszik.) Eszerint ha a város elfogadja a NATO-radart, akkor számos, eddig halogatott fejlesztés valósul meg hazai és uniós forrásból. Megépül például a 6-os gyorsforgalmi út, s az Adriáig vezető sztráda dél-dunántúli szakasza, meghosszabbítják a közeli pogányi reptér kifutópályáit, hogy a fapados gépek is leszállhassanak, s a kabinet segíti az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010 címet elnyert Pécs beruházásainak megvalósítását. Több mint érdekes – vélnek időbeni és tartalmi összefüggést az összeesküvés-elmélet hívei –, hogy a tubesi helyszín először 2005 végén került szóba, akkor, amikor Pécs az államtól ingyen tulajdonba kapta a Zsolnay Porcelángyárat. Ekkor döntött úgy a kormány, hogy az EKF-re pályázó városok közül Pécs nyer, s ekkortól lehetett hallani azt is, hogy a kabinet támaszként ott áll a város mögött, és segíti az eladósodott dél-dunántúli megyeszékhelyet. A paktum, ha született is, utólag kinyomozhatatlan. A pécsiek közül azonban nemcsak a fideszesek, hanem szocialisták is vitatják, hogy egy ilyen üzlet egyértelműen előnyös lenne a város számára. A 6-os út rendben van – érvelnek többen baloldalon is –, de az autópálya Bóly irányába haladna, 30 kilométer távolságban Pécstől. Az EKF beruházások horribilis hitelek felvételére kényszerítik a várost, amit még az unokáink is fizetni fognak. A pogányi repülőtér pedig évi 150 millió forint veszteséget termel; felülvizsgálandó, érdemes-e beleölni további pénzt, miközben a katonai radar megjósolhatóan nem lesz vonzerő a 2010-ben idelátogató turisták számára.

Radar-ügy: érvek és aggályok
A HONVÉDELMI TÁRCA ÉRVEI
* A NATO egységes légvédelméhez olyan rendszerrel csatlakoztunk, amely a minimális katonai követelményeket csak részben tudta, illetve tudja teljesíteni
* A már kész békéscsabai és bánkúti radar a tubesivel együtt olyan ernyőt alkot, amely minden korábbinál pontosabban képes a légtér figyelésére, valamint a potenciális veszélyek előrejelzésére; ilyen modern rendszer kiépítése Magyarországnak, mint NATO-tagnak kötelessége is
* A radarrendszer telepítése 23–30 milliárd forint, ami NATO közös beruházásból valósul meg; a működtetést 19 éven át ugyancsak a NATO közös kassza állja, ami a hazai költségvetésnek évente több százmillió forintos megtakarítással jár
* A radar, mint célpont nem jelent nagyobb kockázatot a városra, mint a Tubes-tetőn jelenleg is működő katonai híradóbázis, vagy más civil kommunikációs rendszerek a környéken
* A HM szakértői a radarállomás elektromágneses sugárzásának biológiai, mérhető és várható hatását veszélytelennek, és az egészségügyi határértékeknél kisebbnek tartják

A CIVILEK AGGÁLYAI
* A telepítendő radarral a város katonai célponttá válik
* A sugárzási szint veszélyezteti az emberi életet, egészséget, a jelenlegi szabványokban megengedett sugárzási egészségügyi határértékek újra szabályzásra szorulnak, mert nem veszik figyelembe az elmúlt 15 év kutatásainak eredményeit
* Sérül a várost ivóvízzel ellátó tettyei vízbázis
* Környezetvédelmi károk keletkeznek
* A radar veszélyezteti a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 programsorozat sikerét


Tubes or not Tubes 2

Tubes or not Tubes 3

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik