Másfél millió, Kínában gyártott gyerekjátékot hívott vissza augusztus elején pánikszerűen az amerikai Mattel. Kiderült ugyanis, hogy a cég leányvállalata, a Fisher-Price által jegyzett figurák készítésekor az ázsiai beszállító olyan festéket használt, amely a megengedettnél sokkal több ólmot tartalmaz. A túlnyomórészt a népszerű Thomas gőzmozdony és barátai történet szereplőit mintázó játékok kétharmadát az Egyesült Államokban dobták piacra, míg a fennmaradó mintegy félmillió Nagy-Britanniában, Kanadában és Mexikóban került a boltokba. A világ első számú játékcégének – amely a termékei 65 százalékát Kínában gyártatja – a mostani nemzetközi visszahívási akció 30 millió dollárjába kerül. Ám nem maradt más választása, hiszen az ólomtartalmú festék a kisgyermekek szervezetébe kerülve komoly agykárosodást és egyéb súlyos problémákat okozhat. Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy öngyilkos lett a kínai gyártó, a Lee Der Industrial elnök-vezérigazgatója, mivel a Mattel által a társaságra terhelt 30 milló dolláros költség a csőd szélére sodorta a cégét. 
Pekingi üzlet, Fisher-price játékokkal. Mindent a szemnek, semmit a kéznek!
Méreg nem csak játékokról juthat a gyerekek szervezetébe, kínai eredetű termékek esetén olykor közvetlenül az ételből is. Ki ne emlékezne például arra a 2004-es bébitápszer-botrányra, amelynek során előbb 13 kínai csecsemő halt szó szerint éhen, mert a számukra elkészített tejpornak nem volt tápértéke, majd két hónappal később egy másik gyártó mintegy tízezer adag tejporkészítményét vonták be a piacról, mivel azok a staphylococcus baktérium egy, nem ritkán halálos betegséget okozó változatával voltak fertőzöttek. Ez utóbbitól legalább 150 gyermek betegedett meg.
E két eset „csak” Kínában követelt már áldozatokat, egy sor másik veszélyes kínai termék azonban már az ország határain kívül is gyilkolt. Tavaly például az amerikai szövetségi hatóságok szerte az Egyesült Államokban 450 ezer, a Huangzhou Zhongce Rubber által előállított autóabroncsot rendeltek vissza, miután azok egy bizonyos sebesség fölött egymás után robbantak szét, számos súlyos – köztük egy halálos – balesetet okozva. Ha pedig már az autóiparnál tartunk, Európában egyelőre sorra megbuknak a törésteszteken a kínai négykerekűek. Az ADAC német autóklub szakemberei két évvel ezelőtt nem akartak hinni a szemüknek, amikor például frontális ütközést szimuláltak a Csiangling gyár olcsó – amúgy az Opel Frontera modellt másolni igyekvő – Landwind terepjárójával, és kiderült, hogy egy ilyen balesetnél a vezetőnek még közepes sebességnél sincs semmi esélye a túlélésre. Majd eltelt két esztendő, és az eset ez év júniusában megismétlődött a Brillance BS6 személyautóval, amelyből ráadásul addigra már mintegy 350 darabot eladtak szerte Németországban.
KÉTES ÉRTÉKŰ ELSŐSÉG. Mindezek után aligha meglepő, hogy 2006-ban az Egyesült Államokban – vagyis a kínai export első számú célországában – a visszahívott termékek 66 százaléka az ázsiai országból származott. Az Európai Unióban ennél valamivel jobb a helyzet, ott a veszélyesnek nyilvánított árucikkek 48 százaléka volt tavaly kínai eredetű. Ami pedig az unión belül Magyarországot illeti, az elmúlt két hét guargumi-riasztása híven mutatja ugyan, hogy az Indiából és más országokból származó árucikkek esetében is elengedhetetlen a szigorú és folyamatos termékellenőrzés (lásd külön anyagunkat a 34. oldalon), a statisztikák szerint a legtöbb gond nálunk is a kínai eredetű portékákkal van. Mint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség adataiból kiderül, a hazánkban 2006-ban balesetveszélyességük miatt kiszűrt fogyasztási cikkek 55 százaléka volt kínai importáru. Jóllehet, ez az arány a korábbi években regisztráltnál valamivel már kisebb, a szám továbbra is önmagáért beszél.
Kínai hűtőmágnes egy pesti üzletből. Van, ami csak a jó ízlésnek árt…
„A magyar kormány elkötelezett a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése terén, ez azonban nem jelenti azt, hogy a hazai kiskereskedelemben tapasztalható termékbiztonsági problémát ne kezelné megfelelő súllyal” – mondja Huszty András, a Miniszterelnöki Hivatal kínai-magyar kapcsolatokért felelős kormánybiztosa. A magyar fogyasztóvédelem az elmúlt időszakban, a nemzetközi trendekkel egyezően, egyebek között használóját megégető kínai videojátékot, áramütést okozó karácsonyfafüzért, mobiltelefonnak látszó öngyújtókat, mérgező cumikat, veszélyes vegyületeket tartalmazó gyerekjátékokat tiltott ki a piacról. A határozott fellépésben a hazai hatóságok segítségére van a hat éve hozott uniós termékbiztonsági irányelv, illetve a felderítést segíti az e célra létrehozott uniós figyelőszolgálat, a Rapex is, amely folyamatosan értesíti a magyar hatóságokat a tagországok területén lefoglalt veszélyes árukról. Mi több, találtak már olyan életveszélyes termékeket is, amelyek miatt Magyarországról ment a riasztás a társhatóságokhoz. Így akadt fenn a rostán egy olyan fúrógép, amelynek cserélhető csiszolófeje rendeltetésszerű használat közben egyszerűen lerepült, vagy például az a SANY márkanevű videojáték és zenekonzol, amely bekapcsolás után szikrázni kezdett, majd kigyulladt. Jelenleg három, a magyar hatóság által felfedezett veszélyes áru – kínai gyermekruha – szerepel az Európai Bizottság honlapján. Az egyik termék egy olyan, egyébként száz százalék poliészterből készült csecsemőruha, amelynek a kapucnijába behúzott zsinór könnyedén megfojthatja a kisbabát.
„A lefoglalt termékek zömét kínai állampolgárok által alapított cégek hozzák be Magyarországra, főként az unión kívüli országból” – mondja Zsigmond Miklósné, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének illetékes vezetője. Ha felmerül a gyanú, hogy a termék esetleg balesetveszélyes, akkor a fogyasztóvédelem bevizsgálja az árut – ott helyben, a vámudvarban, három napon belül -, majd értesíti a céget a készlet lefoglalásáról. Rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt – kis mennyiség esetén – minimum 50 ezer forintos büntetést szabnak ki; a büntetésnek amúgy nincs felső határa. Gyakran előfordul azonban, hogy a vállalkozást nem tudják utolérni, így a bírság sem hajtható be.
HOSSZÚ FOLYAMAT. A fogyasztóvédelmi statisztikákkal egybecsengően Zsigmond Miklósné a napi gyakorlatban szintén azt tapasztalja, hogy a balesetveszélyes távol-keleti termékek behozatala egyértelműen csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka lehet, hogy a kínai importőrök mindinkább alkalmazkodnak az érvényben lévő szabályozáshoz. A problémák orvoslása azonban még bizonyosan hosszú folyamat lesz, mert a súlyos termékbiztonsági hiányosságok mögött a kínai piacgazdaság villámsebes fejlődésével együtt járó strukturális torzulások – mindenekelőtt a rendszer egészét átszövő korrupció – húzódnak meg. Az ország egyéb problémáinak, így a mind katasztrofálisabb méreteket öltő környezetszennyezésnek vagy akár a kínai tőzsdék minden szabályra és nemzetközi normára fittyet hányó működésének is ez az első számú oka (lásd külön cikkünket a 28. oldalon).
Ám nem csupán a gyártásnál, hanem – különösen élelmiszerek esetén – a tárolás, szállítás során elkövetett szabályszegések is okozhatnak súlyos gondokat. A problémás termékek Helik Ferenc, az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás (ÁÉÁ) igazgatóhelyettese szerint többnyire egy meghatározott körből kerülnek ki. Túlnyomórészt illegálisan fagyasztott tengeri halak, halkészítmények, levesporok, romlott baromfi és rizs akad fenn a hatósági szűrőn. A lefoglalások helyszínei ugyancsak ismétlődnek. Az élelmiszer-ellenőrzések egyes ázsiai boltokban, távol-keleti érdekeltségű nagybani piacokon már-már biztosra mennek, illetve rendszeresen bukkannak be nem jelentett, illegális raktárakra is.
Egy budapesti hűtőházban tavaly15 tonna, „fekete”, vagyis a származási hely eredet feltüntetése nélküli baromfihúst foglaltak le a hatóságok, továbbá találtak eredetmegjelölés nélküli fűszereket, halakat, rákokat, valamint 1,4 tonna rizst is. Az országba illegálisan behozott termékeket feltételezhetően kínai éttermekben kívánták értékesíteni. Ebben az évben a közép-magyarországi régióban eddig mindössze kétszer riasztották az ÁÉÁ munkatársait, akik az egyik alkalommal egy távol-keleti érdekeltségű budapesti élelmiszer-nagykereskedésben 80 kilogrammnyi, emberi fogyasztásra alkalmatlan, állati eredetű élelmiszert – nem kis részben tiltott módon fagyasztott tengeri halat – foglaltak le.
A mind katasztrofálisabb méretű kínai környezetkárosításról, nem utolsósorban a levegő kritikus szennyezettségéről szóló hírek hallatán az emberben óhatatlanul felmerülnek kételyek az olyan hétköznapi termékek esetén is, amilyen például az ázsiai országból származó méz. A méhek nyilván ugyanúgy ki vannak téve a szinte belélegezhetetlenné tett levegő ártalmainak, mint az emberek, ráadásul a kínai mézzel adott esetben nem is csupán ez a probléma. „Nem minden silány minőségű kínai élelmiszer veszélyes az egészségre, ugyanakkor néhány, kínai alapanyagot is tartalmazó méznél például felmerülhet az egészségkárosító hatás” – húzza alá Takács Ferenc, a mézcsomagolással foglalkozó Aranynektár Kft. ügyvezető igazgatója. Ennek oka, hogy a kínai méz általában glicerinnel, antibiotikumokkal, illetve egyéb vegyi anyagokkal erősen szennyezett. Ráadásul az uniós szabályok lehetőséget adnak arra, hogy a gyártók keverjék a különféle mézeket, így, bár Takács szerint a magyar piacon kifejezetten kínai méztermék nincs jelen, tavalyelőtt már volt rá példa, hogy egyes hipermarketekben valószínűleg kínai alapanyagot is tartalmazó magyar mézet árusítottak. Az eredetre a szakemberek a magas glicerinszintből következtettek.
A főbeszállító
A jelenlegi 27 EU-tagállam tavalyi teljes unión kívülről származó, 1348,3 milliárd eurós importjának a 14,4 százaléka származott Kínából, 194 milliárd euró értékben. Ezzel Kína lett az EU legnagyobb szállítója, megelőzve az Egyesült Államokat. Az előretörés érthető, hiszen miközben a teljes EU-import 2006-ban 14 százalékkal bővült, azon belül a kínai behozatal 21 százalékkal, míg az Egyesült Államokból származó mindössze 8 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest.
Sajátos jelenség, hogy miközben Kínában számos magyar érdekeltségű élelmiszer-ipari vegyes vállalat működik, azoknak szinte egyike sem exportálja „vissza” Európába – így hazánkba sem – a termékeit, a zömük Kínán belül értékesít. A helyi gyártás és a helyi alapanyagok felhasználása révén a kínai piacon is versenyképesek, amit csak erősít, hogy a magyar technológia alkalmazása az ázsiai piacon egyedivé is teszi a termékeiket. E cégek amúgy Kozlovszky Zoltán, az ITD Hungary kínai kapcsolatokért felelős referense szerint elsősorban a kacsa- és libatenyésztés, a gyümölcslé-feldolgozás, valamint a dinamikusan fejlődő kínai borászat területén tevékenykednek.
VÁSÁRLÓI TUDATOSSÁG. Az élelmiszer-biztonság ellenőrzése a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt működő szervezetek feladata, különösen a közelmúlt átcímkézési botrányai óta, amelyek miatt ez év januárjától még az addigiaknál is egyértelműbbé tették az agrártárca ez irányú hatáskörét. Az ellenőrzési rendszer tehát adott, és a szabályok megszegőit, illetve az egyes veszélyes termékek behozatalának felelőseit rendre megtalálják és meg is büntetik. Ez azonban nyilván nem elég. „Egy élelmiszer biztonságosságáért, a címke valóságtartalmáért import esetében az unióba importáló cég a felelős” – hangsúlyozza Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója. Ám siet hozzátenni: a silány minőségű és veszélyes termékek ellen – legyenek azok kínai vagy más eredetűek – a leghatékonyabb védelem csakis a fogyasztói szokások lassú átrendeződése, a vásárlói tudatosság fokozatos megerősödése lehet.
