Nem áll összhangban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfői kamatvágása az általa korábban kommunikáltakkal – vélekednek a piaci elemzők és kereskedők szinte egyhangúlag arról, hogy a monetáris tanács (MT) 25 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. Az elemzői konszenzus változatlan kamatra számított, ezzel szemben az MT-ben 9 tag is a csökkentésre szavazott.
A jegybank korábban hangsúlyosan, többször is közölte: bizonyítékokat akar látni arra, hogy nem vezet inflációs nyomáshoz a megugró bérnövekedés, azt valóban a gazdaság kifehéredése idézte elő. A kamatdöntést követő indoklásában az MT arra hivatkozott, hogy egy, a jegybank által számolt mutató (a fehéredési hatásoktól megtisztított áprilisi, rövid bázisra átszámolt béradat) már a bérek növekedési ütemének lanyhulását mutatja. A grémium érvei között szerepel továbbá, hogy a versenyszektor az emelkedő bérek versenyképesség-rontó hatását létszámcsökkentéssel ellensúlyozta, így nem fenyeget inflációs veszély erről az oldalról.
Az elemzők körében azonban erősek a kételyek, nem is annyira a jegybank érveit illetően, mint inkább azzal kapcsolatban, hogy azok elégségesek-e a lazuló monetáris politikai kurzus elindításához. Az OTP Bank kommentárja szerint például hitelességi problémák kialakulásához is vezethet a hétfői kamatcsökkentés. Az MT az elmúlt hónapok során folyamatosan arról beszélt, hogy inkább nagyobb lehet az infláció az általa vártnál, mintsem kisebb. Több közgazdász is úgy véli, hogy „egyetlen adat” nem szünteti meg ezt a kockázatot, s célszerűbb lett volna még néhány hónapot várni, s az augusztusban megjelenő jegybanki inflációs jelentés elemzései alapján nekilátni a kamatcsökkentésnek. Az MT ugyanakkor hangsúlyozta, hogy újabb kamatvágásokat csak az infláció további fékeződése esetén tart elképzelhetőnek. E szcenárió alapján a hétfői kamatvágást júliusban nem követi újabb, s augusztusban indulhat be az erőteljesebb monetáris lazítás.
Mivel a piac nem tartotta kielégítőnek az MNB kamatcsökkentési indokát, más magyarázat után nézett. Többen elképzelhetőnek tartják, hogy a forint árfolyamának az erős sávszélhez való viszonylagos közelsége is szerepet játszott a döntésben. E forgatókönyv hívei szerint az MNB „korai” vágása a forint gyengítését célozná, hogy elterelje azt a veszélyes közelségben lévő sávszéltől.
A sávszél eltörlésével vagy eltolásával kapcsolatos várakozások határozottan tartják magukat a befektetők körében. A piaci szereplők nagyobb része arra számít, hogy a következő fél évben a kormány semmiképpen nem nyúl a sávhoz, míg mások szerint gyakorlatilag akármikor megtörténhet egy ilyen váltás.
