KÜSZÖBÖK. A tőkepiaci törvény paragrafusai szerint a nyilvánosan működő részvénytársaságokban a 33 százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez előzetesen – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott – nyilvános vételi ajánlatot kell tenni. Ám ha a befolyást szerezni kívánó részvényesen kívül egyetlen más tulajdonostárs sem rendelkezik a részvények legalább 10 százalékával, akkor az ajánlattételt már a 25 százalékos befolyásszerzés esetén meg kell tenni.
AZ AJÁNLATI ÁR. A nyilvános vételi ajánlatban az ajánlat tárgyát képező részvények ellenértékének meghatározásához három árat állapítanak meg, s ezek közül a legmagasabb lesz a minimális ajánlati ár. Ez az ár nem lehet kevesebb, mint a részvények nyilvános vételi ajánlatot megelőző 180 napos, vagy ha az magasabb, úgy a 360 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára. Ha viszont az ajánlattevő, illetve a kapcsolt személyek által a vételi ajánlat benyújtását megelőző 180 napon belül a cég részvényeiért fizetett ár az előbbieknél magasabb, akkor az lesz az irányadó.
A KISZORÍTÁS. A tőkepiaci törvény szabályozása szerint amennyiben egy rt. részvényeire nyilvános ajánlatot tevő tulajdonos a vételi ajánlat következtében a szavazati jogok több mint 90 százalékát megszerezte, és az ellenérték teljesítésére vonatkozó kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, akkor az ajánlat lezárását követő 32 napon belül vételi jog illeti meg a tulajdonába nem került részvények tekintetében.
AZ ELLENÉRTÉK. A kiszorítás során az ellenérték nem lehet kevesebb a korábbi vételi ajánlat során alkalmazottnál, vagy a társaság egy részvényre jutó saját tőkéjénél, ha az a magasabb.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
