Magyarország rendszerváltás utáni első magánbankja az Ybl Bank volt, s ehhez az intézményhez kötődik az első bankbotrány is. Miután a bank 1992-ben fizetésképtelenné vált, vezetőiről – O. Nagy Imréről és Jamniczky Zoltánnéról – kiderült, hogy mintegy házikasszaként kezelték a pénzintézetet, és nagy összegű kölcsönöket utaltak át saját cégeik számlájára. A két vezetőre 1996-ban 2 milliárd forintnyi károkozásért 4-4 év letöltendő börtönbüntetést és bizonyos mértékű vagyonelkobzást róttak ki.
A tévéhíradó egyik esti kiadása 1994 novemberében arról számolt be a vezető hírek között, hogy az Agrobank két irányítóját – Kunos Péter vezérigazgatót és Kovács Mihály elnököt – őrizetbe vették. A rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy a bankárokat az Agrobank tőkéjének fiktív felemelésével, hűtlen kezeléssel és befolyással való üzérkedéssel gyanúsítják, később azonban ez gazdasági vesztegetésre módosult. Az ügy előzménye, hogy az akkor regnáló MDF-kormány felismerte: a pályáztatások során egy speciális hitelkonstrukcióval a potenciális hazai befektetők versenyképessé tehetők a tőkeerős külföldiekkel szemben.
Kunos Péter és Kovács Mihály. Búcsút intenek a bankvilágnak.
Az általános hitelpiaci kamat 35-40 százalék között mozgott, ám a privatizációba bekapcsolódó magyar magánszemélyeknek és társaságoknak kialakított új E-hitel konstrukció 7-9 százalékos éves kamatra épült. A terméket a kormány szerint bármely kereskedelmi bank kínálhatta. Az Agrobank azonban kikötötte, hogy a kölcsönt felvevő cégek a privatizáció során megvásárolt vállalkozás üzletrészének bizonyos hányadát (Kunos Péter szerint ez a kockázat mértékétől függött) a szokásos hitelbiztosítékokon felül, névértéken adják át az Agrobank egyik vállalkozásának, vagy azzal közösen pályázzanak az állami cég megvásárlására.
Az elsőfokú tárgyaláson felmentették az Agrobank-vezetőket a vádak alól – mivel például bármelyik ügyfél választhatott volna másik pénzintézetet is -, ám másodfokon súlyosan elmarasztaló döntés született. Kunos Péterre 2 év letöltendő börtönbüntetés várt Baracskán, 1,6 millió forintos pénzbüntetést kellett fizetnie, és 4 évre a közügyektől is eltiltották. Kovács Mihályt 1,5 év felfüggesztett börtönre és 2 millió forintnyi pénzbüntetésre ítélték. (Kovács Mihály 2001 októberében adócsalás és közokirat-hamisítás miatt ismét bíróság elé állt, ám felmentették.)
„Egy irreálisan nagy kockázatot hordozó hitelezés mögé a világon évtizedek óta ismert, és ma már itthon is széles körben alkalmazott biztosítékrendszert kreáltunk” – nyilatkozta a Figyelőnek most, évekkel a történtek után Kunos Péter. „A büntetés ellenére nagy elégedettséggel emlékszem vissza a bank élén eltöltött öt esztendőre. Egy, csak a nevében banknak hívott intézményből alkottam munkatársaimmal együtt jól szabályozott és kiváló ügyfélkörrel rendelkező pénzintézetet, olyat, amelyik semmivel sem volt rosszabb a többinél” – összegezte tevékenységét az exbankár.
Kunos az ezredfordulón szabadult. Miután a posztot korábban már tíz évig betöltötte, ismét elnöke a Magyar Sakkszövetségnek. Emellett jelenleg a Hotel Rózsadomb, azaz a II. kerületben lévő, egykori SZOT-szálló átépítését végző Pro-Hill Kft.-ben van érdekeltsége. „Különösen kedvelem az olyan típusú pénzügyi reorganizációt, mint a hajdani SZOT-szálló közismerten összekuszált projektje. Itt mindenféle konfliktusok ellenére végül is exkluzív lakóingatlan fog felépülni.” Az egykori bankár leggyakrabban látogatott pénzintézete ma is az Agrobank utódja, az Erste.
Postabanki roham. Sorbanállás a 70 milliárdért.
POSTABANK. Tíz éve, 1997 februárjában hatalmas pánik tört ki a Postabank ügyfelei között. A betétesek néhány óra leforgása alatt 70 milliárd forintot vettek ki a pénzintézetből – így akkori forrásainak körülbelül a hatodától szabadították meg -, miután ismertté vált a bank fizetőképességi és kihelyezési kockázatokkal járó üzletpolitikája. Az ügyfélroham lavinaként zúdult a bank vezetőjének, Princz Gábornak a nyakába. A nyilvánosság előtt is fény derült a tisztán állami kézben lévő pénzintézet rohamosan növekvő céltartalék-hiányára, az elnök-vezérigazgató döntéshozatali teljhatalmára, felelőtlenségére (megrendült helyzete dacára a bank komolyzenei műsorokat és számos művészeti-, média- és sporttevékenységet is szponzorált), a tőkehiány elrejtésére, a tulajdonosok és a felügyeleti szervek megtévesztésére kitalált machinációkra. Feltérképezhetővé vált az a társadalmi – elsősorban politikai – kapcsolatrendszer is, amely elengedhetetlen volt a bank privatizációja után is helyén maradó Princz Gábor és a pénzintézet túléléséhez. Erre bizonyítékkal szolgált például az az 1999 augusztusában több sajtóorgánumban is megjelent VIP-lista, amely közölte azoknak az újságíróknak, politikusoknak és más közéleti személyeknek a névsorát, akik kedvezményes kölcsönöket vehettek fel – egytől egyig kezesek nélkül, és jelzálog kikötését is csak néhány alkalommal követelték meg. A Postabank helyzetének rendezésére költött állami pénzek végösszege meghaladta a 300 milliárd forintot.
Tavaly nyáron a volt elnök-vezérigazgató elleni, közel hét évig elnyúló perben végül minden vádpontban felmentő ítélet született. Princz Gáborra – 34,6 milliárd forint értékű hűtlen kezelés vádjával – az időmúlás miatt már az ügyészség is csak felfüggesztett börtönbüntetést kért. Az első fokon Diós Erzsébet, a Tocsik-perben is ítélkező bíró szóbeli indoklásában utalt arra, hogy a vádirat hiányosságai miatt a bankárral szembeni számos gyanút nem is lehetett vizsgálni. Princz Gábort felmentették abban az ügyben is, amelyben a Budai Hengermalom megvásárlásával kapcsolatban vádolták 121 millió forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel. Közismert, hogy az üzletrészt az elnök utasítására vásárolta meg a Postabank 300 millió forintért Máté László egykori MSZP-pénztárnoktól. Ebben az ügyben a bíróság azt a szakértői indítványt fogadta el, amely szerint ma már nem lehet pontosan tudni, mennyit ért az üzletrész 1997-ben.
Kulcsár Attila. Homályos ügyletek kulcsfigurája.
BRÓKERÜGY. Nem kicsi, és nagyot is csattanó bukás volt négy éve a K&H-brókerügy. Kulcsár Attila, a K&H Equities brókercég igazgatója volt a vezető botrányhírek főhőse. Az ellene és a K&H Bank őt foglalkoztató ex-vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor ellen folyó per tavaly kezdődött, és máig nem zárult le. A 8 milliárdos sikkasztással gyanúsított bróker segítségével a Kereskedelmi és Hitelbanknál a pénzüket fialtató ügyfelek egy része busás haszonra tehetett szert, ha nem firtatta, hogy Kulcsár mit csinál a pénzével. A vád szerint a bróker és az ex-vezérigazgató vesztegetéssel, okirat-hamisítással, sikkasztással gyarapította a befektetéseket. Az ügyben 22 személyt vádolnak még sikkasztással, akik tudtak a gyanús ügyletekről, és többnyire jogsértő befektetések révén óriási hasznot könyvelhettek el. Közöttük van Forró Tamás, a Zöld Újság Rt. elnök-vezérigazgatója, Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. társtulajdonosa is (a felsoroltak e tisztségeket a nyomozás kezdetén töltötték be).
A sikkasztás hátterében megbújó egyik legfontosabb cég, a Britton Investment Llc Kulcsár Attiláé volt. A társaság például a K&H-csoport technikai számláiról elsikkasztott összegeket leányvállalatain keresztül újra befektette. A filiálékat Kerék Csaba és Mészáros János irányította. A Britton-cégek a részvénypiacon invesztáltak, például a Pannonplast Rt.-be; végül e befektetés miatt robbant ki az egész K&H-botrány. A cég felvásárlásakor ugyanis a Pannonplast vezére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyele- téhez fordult, és a vizsgálatok során 2003-tól egyre több részlet került nyilvánosságra a törvénytelenségekből.
Az ügyben politikai szálak is bőven akadnak. Például a bank ex-vezérigazgatója a bíróságon úgy vélte: ha a menedzsment megfelelően végezte volna a dolgát, akkor Kulcsár nem hajthatta volna végre tranzakcióit. E felelősség révén Rejtő E. Tibor a bank korábbi vezérigazgató-helyetteseinek is megemlítette a nevét, közöttük Draskovics Tiborét és László Csabáét, a későbbi pénzügyminiszterekét is. A Fővárosi Bíróság előtt Rejtő E. Tibor egyébként azzal védekezett: évi 200 milliót keresett bankvezérként, miért sikkasztott volna?!
A több bűncselekményt beismerő, elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila az eddigi gyakorlat alapján a tavaly óta zajló elsőfokú tárgyalás minden eltelt hónapjával enyhébb ítéletre számíthat. A pert Varga Zoltán, a móri mészárlásban is ítélkező bíró vezeti. Ihász Sándor fővárosi főügyész az index.hu internetes portálon kifejtette: az ügyészség történetében páratlanul sikeres felderítési tevékenységet hajtottak végre, hiszen a K&H-ügyben elsikkasztott összeg több mint 70 százalékát megtalálták, 6,3 milliárd forint visszatérült.
