Többségében sikeresek a Magyarországon tevékenykedő német vállalkozások. Továbbra is vonzó paraméter az itteni munkaerő, ám a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) felmérése szerint visszafogottabbak lettek a konjunkturális várakozások és a gazdaságpolitikai keretfeltételek megítélése is romlott. A válaszadók körülbelül fele számít az ország helyzetének rosszabbra fordulására; a pozitív és a negatív várakozások különbözete az elmúlt 10 év legrosszabb értéke. A borús makro-képnél derűsebb a mikro-kép: az üzletmenettel kapcsolatos várakozások a saját cégekkel kapcsolatban lényegesen jobbak az általános konjunktúra megítélésénél. Az átlagon felüli optimizmushoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a Magyarországon jelen levő német vállalatok sok esetben erősen exportorientált tevékenységet folytatnak, ezért kevésbé függnek a belső piactól.
Az elmúlt években négyből három német társaság növelte, vagy legalább szinten tartotta beruházási tevékenységét, s az idén várhatóan folytatódik ez a tendencia. A beruházási aktivitás együtt jár a foglalkoztatás növelésével is. A felmérésre válaszolók 41 százaléka szeretné létszámát bővíteni az idén, leépítést 12 százalék tervez. A DUIHK becslése szerint a magyarországi német vállalatok összesen csaknem 300 ezer embert foglalkoztatnak.
A kamara felmérésében részt vevő vállalatok az idén kritikusabbak lettek a gazdaságpolitikai keretfeltételek megítélésében, így az adózási és a közigazgatási kérdésekben. Az elmúlt évben még az államháztartás egyensúlyi pozíciójának helyreállítását tartották a legfontosabbnak, az idén azonban már a jogbiztonság és a kiszámíthatóság került az első helyre. E társaságok arra számítanak, hogy az eurót 2013-ban vezetik be Magyarországon. Ez a tavalyi felméréshez képest kétéves eltolódást jelez.
Összességében hazánkat továbbra is vonzónak ítélik meg nemzetközi összevetésben is az itteni német cégek. Húsz ország közül Magyarország – a tavalyihoz hasonlóan – a negyedik legjobb helyezést érte el a befektetési feltételek ranglistáján. Csak Csehország, Szlovákia és Szlovénia szerepelt jobban. A „középmezőnyben” viszont tovább csökkentek az egyes országok között tapasztalt minőségbeli különbségek, ezért a még mindig kedvező megítélésünket egyre több országgal kell „megosztani”, vagyis relatív pozíciónk romlott.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
