A gazdaság tavalyi teljesítménye kedvező, ugyanakkor nem sikerült kellőképpen orvosolni az egyensúlyi gondokat – értékelte a 2005-ös évet költségvetési szempontból Katona Tamás, a pénzügyi tárca államtitkára.
Gyorsan nőttek a bérek
A politikus közölte: a GDP növekedése 2005-ben az EU-átlaghoz képest gyors volt, elérte a 4,1 százalékot. A gazdasági növekedés motorja egyrészt az export volt, amelynek hátterében az áll, hogy a magyar gazdaság versenyképes külföldön, de a növekedés köszönhető annak is, hogy a nemzetgazdasági beruházások volumene 2005 egészében 6,6 százalékkal emelkedett – mutatott rá, példaként említve, hogy tavaly 82 kilométernyi új autópálya-szakaszt adtak át.
Kitért arra, hogy az egyensúly terén jó hír, hogy tavaly a folyó fizetési mérleg hiánya a tervezettnél erőteljesebben csökkent, ehhez hozzájárult a kereskedelmi mérleg jobb helyzete. A kisebb hiánnyal párhuzamosan javultak az ország külföldi finanszírozásának feltételei, ez elsősorban annak köszönhető, hogy a működő tőke beáramlása a privatizációs bevételekkel együtt több mint 5 milliárd euró volt, ami 40 százalékkal haladta meg a 2004. évit – tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte: tavaly gyorsan nőttek a nemzetgazdaság egészében a reálkeresetek, elérve a 6,3 százalékot. A lakosság a többletpénzt csak részben költötte fogyasztásra, ez mindössze 1,4 százalékkal bővült, viszont ismét növekedésnek indultak a megtakarítások. Az egyensúlyt tekintve a reálkeresetek emelkedése nem kedvező, ugyanis a felzárkózás a reálkeresetek terén az indokoltnál gyorsabb volt, nem igazodott a termelékenység alakulásához, és emiatt vált szükségessé az a korrekció, amelyre az idén és jövőre kerül sor – közölte.
Az államháztartásról szólva elmondta: a tervezett pénzforgalmi hiány 1054,5 milliárd forint volt, év közben a Munkaerőpiaci Alap támogatásának változása és az adósságátvállalások következtében 1167,9 milliárd forintra módosult, de év végére, a deficitcél betartása érdekében hozott intézkedések hatására 1067,6 milliárd forint lett.
Az ÁSZ szerint helyben jártunk
A 2005-ös év a helyben járás éve volt abból a szempontból, hogy az államháztartás egyensúlyi feszültségei nem csökkentek – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a szervezet zárszámadásról készült jelentését ismertetve.
Az elnök szerint tényként igazolódott az ÁSZ azon véleménye, hogy a hiány kézben tartása kockázatokat hordoz. Kovács Árpád kitért arra, hogy miközben a bevételek 2002 és 2005 között szinte változatlanok voltak, addig a rendszeresen társadalmi juttatások GDP-hez viszonyított aránya folyamatosan nő.
Az ÁSZ elnöke szükségesnek nevezte az állam vállalkozói és kincstári vagyonkezelésének újragondolását, és szorgalmazta egy egységes, korszerű vagyontörvény megalkotását.
Önmagukat ismétlő pártok
A magyar gazdaság a javuló konjunktúrára érdemben tudott reagálni, a növekedés húzóereje továbbra is az export és a beruházások voltak – mondta Boldvai László szocialista vezérszónok. A politikus a korábban nyilvánosságra került információkkal ellentétben azt mondta, hogy a Budapest Airport Rt. értékesítésének bevételét – 465,5 milliárd forintot – adósságtörlesztésre fordította a kormány.
Tállai András a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a Gyurcsány-kormány gazdasági és morális válságba sodorta az országot, majd részleteket olvasott fel a miniszterelnök balatonőszödi beszédéből. A kormány ötéves adócsökkentési programja is hazugság volt – tette hozzá, majd azt mondta: “2005 a hazugság, az átverések, a trükközés, az eladósodás, a vagyon kiárusításának, az áremeléseknek, az adóemeléseknek, a leminősítéseknek az éve volt”. A politikus ezután tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy pártja nem szavazza meg a törvényjavaslatot.
