Senki sem hullajtott könnyeket a Wall Streeten április 24-én, amikor Scott G. McNealy bejelentette, hogy lemond a Sun Microsystems vezérigazgatói posztjáról. A társaság árfolyama, 8 százalékkal emelkedve, több mint 12 havi csúcsra kúszott föl. A McNealy által utódjának jelölt, eddig az operatív igazgatói teendőket ellátó Jonathan Schwartz az elismerés hangján beszélt 22 év után leköszönő főnökéről, ám rajta kívül kevesen méltatták a technológiai szektor egyik legbefolyásosabb és legkarizmatikusabb alakját. Annál több szó esett viszont a Sun duzzadó költségeiről és gyenge szervereladásairól.
Sajnálatos, hogy így alakult. McNealy azon kevés vállalatvezetők egyike ugyanis, akik rajta hagyták kézjegyüket egy korszakon. Az ő fejében született meg az internetes gazdaság víziója, szívóssága pedig – amelyhez jó adag showman-képesség is társult – néhány lenyűgöző teljesítményt eredményezett. A baj csak az, hogy miután meghatározó szerepet játszott az új világ megteremtésében, arra már nem volt receptje, miként kell prosperálni benne.
|
Mérföldkövek
Számos olyan dolog számít ma evidenciának, amely valamely Sun újításából származik. Néhány példa:
• A cég által 1984-ben kifejlesztett NFS (Network File System) technológia lehetővé tette, hogy a számítógépek, saját hardverükön túllépve, hálózaton keresztül hívjanak le fájlokat • A Sun találta ki az azóta az internetes információ-megosz-tás standardjává vált „http” protokolt • A kilencvenes évek vége felé megal-kotott Java techno-lógiája megnyitotta az utat a bármilyen márkájú hardverrel hozzáférhető tartalmak készítéséhez |
|
|
|
|
Még a nyolcvanas évek közepén kezdte hirdetni, hogy „a hálózat az igazi számítógép”, s ezzel biztos mederbe terelte több ezer frissen alakult vállalkozás energiáit. Akkoriban az IBM és a Microsoft saját mainframe-gépeivel, illetve operációs rendszerével hódított. McNealy viszont azt hajtogatta, hogy a legnagyobb értéket nem egy adott gépből lehet kihozni, hanem különböző eszközök erőinek egyesítéséből.
Ez korántsem puszta szlogen volt. Gondoljuk csak meg, hány olyan dolgot veszünk ma evidenciának, amely a Sun valamely újításából származik (lásd külön). McNealy annak idején viccnek ható jóslatai közül – ilyen volt például az, hogy a szoftver egy napon ingyenes lesz – mára ugyancsak sok megvalósult, legalábbis részben. Mikor kellett utoljára fizetni egy keresésért a Google-on?
McNealy filozófiáját bizonyos fokig a szükségszerűség szülte. „A Sunnak, hogy egyáltalán labdába rúghasson az IBM és a Microsoft mellett, nemigen volt más választása, mint mindenki által használható megoldásokat kínálni” – vélekedik James Barksdale, a társaság igazgatótanácsának tagja. Harcolnia kellett a két nagy ellenféllel, s ha valaki, McNealy igazán élvezte a harcot. Különösen a Microsofton szeretett gúnyolódni. Az Outlook levelezőprogramot például a vírusokkal szembeni sérülékenysége miatt átkeresztelte „Look Out”-nak, azaz „Vigyázat”-nak. Egyszer pedig azt találta mondani, hogy a Microsoft a riválisok bekebelezésével oldja meg az innovációt: „Náluk a kutatás-fejlesztés egyet jelent a felvásárlással.”
Csakhogy a gyengébb fél ilyesfajta csipkelődései könnyen rosszul veszik ki magukat, ha nincs mögöttük megkérdőjelezhetetlen teljesítmény. Márpedig az internetes boom elmúlta után McNealy túl gyakran hibázott. Nem volt hajlandó közösködni például a Sun technológiája helyett a Linux-szoftvert használó olcsóbb számítógépek gyártóival, ami igen sokba került a vállalatnak. Miként az is, hogy nem kurtította meg a K+F-kiadásokat – a Sun az idén árbevétele 15 százalékát költi ilyen célra, miközben az IBM-nél ugyanez az arány fele ekkora sincs -, pedig még a menedzsment tagjai is ezt szorgalmazták. Részben emiatt a szemellenzős magatartás miatt távozott a Sun második embere, a jelenleg a Motorolát irányító Edward J. Zander.
A McNealy helyébe lépő Schwartz tisztában van azzal, hogy radikális lépésekre van szükség a nyereségesség helyreállításához. McNealy azt állítja, ő kezdeményezte a vezérváltást. Barksdale szerint viszont az igazgatótanáccsal folytatott megbeszélés nyomán döntött. „A kapitalizmus egyik előnye az, hogy mindig meg lehet nézni a részvényárfolyamot. Abból kiderül, mit gondol rólunk a piac, és valamennyire az is, hogy az ügyfelek mit gondolnak rólunk” – helyezi némiképp más megvilágításba a történteket Barskdale. Márpedig az ítélet lehangoló: a Sun árfolyama ma mindössze 5 dollár, szemben a 2000-ben elért 64 dolláros csúccsal.
Tény, a legutóbbi negyedév némi javulást hozott, így McNealy talán joggal hangoztatja, hogy megteremtette a feltételeket, amelyek mellett a Sun újra növekedési pályára állhat. A gyorsításban ő maga is segédkezhet, mivel az igazgatótanács elnökeként és egyfajta szupermarketingesként továbbra is lesz beleszólása a vállalat sorsába. Ez persze komplikálhatja a helyzetet az új vezérigazgató számára. De a szerepet váltó McNealy akár segíthet is a Sunnak, hogy végre profitáljon az általa oly szívósan védett újításokból – és ennek során fényesebbé teheti saját örökségét.
|
Magyar esélyek
Feltehetően nem fogja érinteni a Sunnál zajló vezetőváltás azokat a terveket, amelyek szerint Csehországnak, Magyarországnak és Törökországnak lehet esélye, hogy otthont adjon az amerikai társaság két regionális központjának – mondta a Figyelőnek Hegedüs Gábor, a Sun Microsystems Kft. ügyvezető igazgatója. Az óriásvállalaton belül számos tevékenység kiszervezésének folyamata indult el: jelenleg a hr, a pénzügyek, a rendszertámogatás, az üzemeltetés, vagy éppen a szoftverfejlesztés munkafolyamataira indult el külföldi központok keresése. E területek szempontjai szerint 22 országot vizsgáltak meg az óriáscég által felkért tanácsadók és tevékenységenként egy-egy rangsort állítottak fel. Magyarország a hr és a pénzügyi területen egyaránt második helyezést ért el, csupán Csehország előzött meg minket, más területeken nincs reális esély e kiszervezendő tevékenységek megszerzésére.
A Sun magyar leánycégének vezetője szerint – amennyiben a központi vezetés váltása nem lassítja némileg a folyamatot – ősszel születhet végleges döntés, így akár az is elképzelhető, hogy mind a hr, mind a pénzügyi központ Magyarországra kerül. Az induló létszám központonként 50-100 fős lehet, de pár év alatt elérheti a 400 főt. A beruházás (informatikai infrastruktúra és iroda) pedig legalább 5-6 millió dollár nagyságrendű lesz. A cég döntésében az állami eredetű támogatásoknak szerény szerepe van, ám annál nagyobb annak, hogy hr és számviteli területen megfelelő létszámú, szakképzett és angolul jól beszélő munkaerő álljon rendelkezésre. |
|
|
|
|